Sorozatunkban a Diósdi Krónika 10 évvel korábbi számaiból idézünk egy-egy írást. Az újság 2008. novemberi számában interjút közölt az akkor kétéves Diósdi Német Kisebbségi Önkormányzat (ma Német Nemzetiségi Önkormányzat) elnökével, Paszternák Lászlónéval.
Két évvel ezelőtt alakult meg a Diósdi Német Kisebbségi Önkormányzat. Az elmúlt időszak tapasztalatairól kérdezte a Diósdi Krónika az önkormányzat elnökét, Paszternák Lászlónét.
– Kisebbségi önkormányzat alakítására már a kilencvenes évek eleje óta mód nyílt, amely lehetőséggel számos település élt is, mint például Törökbálint és Budaörs, hogy csak a legközelebbi szomszédainkat említsem. Diósdon miért csak két évvel ezelőtt alakult kisebbségi önkormányzat?
– Téma volt ez már a 90-es években is. Wágner Ferenc, Hermann Ferenc és Natta Antal többször szóba hozta, de egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudtak érdemben foglalkozni ezzel a témával. 2005-ben néhányunkban megérlelődött a gondolat: ha most nem indítjuk el a hagyományok feltárását, felelevenítését, akkor csupán néhány ember emléke marad a hajdani diósdi sváb emberek élete, munkája.
– Ez volt tehát az alapgondolat, mely ahhoz vezetett, hogy 2006 őszén hét jelölt közül választhattak a diósdi lakosok ötfős kisebbségi önkormányzatot. Hogyan indultak el a járatlan úton?
– Nehezen, ugyanis a lelkesedésünkön kívül semmink sem volt. A 2006. évre állami támogatásként kapott összegből klubdélutánokat szerveztünk, hogy megismerkedjünk a diósdi sváb emberekkel és a környező települések kisebbségi önkormányzataival. Sokat tanultunk tőlük, de emellett arra is rádöbbentünk, hogy amennyiben rendezvényeket kívánunk tartani, minden fillért össze kell kuporgatnunk, és rengeteg pályázaton kell elindulnunk.
– Milyen célokra pályáztak és milyen eredménnyel?
– Először a Német Szövetségi Belügyminisztérium pályázatán nyertünk egy számítógépet. Így gépünk már volt, de hivatali helyiségünk még nem. A diósdi önkormányzat egy évvel a választások után biztosított részünkre közös használatú irodahelyiséget, de ezt nem tekintjük végleges „otthonunknak”. Visszatérve a kérdésre: rendezvényekre, német nyelvű könyvekre, német nyelvű hírlevélre és nyelvoktatásra pályáztunk, többnyire sikerrel.
– Mely rendezvényekre, programokra a legbüszkébbek?
– Megemlíteném a 2007-ben megrendezett barackfesztiválunkat és az ugyanabban az évben, a Szent Gellért Hét keretében tartott, szüreti hagyományokat bemutató rendezvényünket. Fontosnak tartom kiemelni a 2008-as úrnapi körmenet virágszórásában való részvételünket és a nyáron megrendezett kétnapos Kistérségi Nemzetiségi Napokat. Ezen a kétnapos fesztiválon nemcsak német, de szlovák, lengyel és erdélyi magyar résztvevők is felléptek, zenével, énekkel, tánccal szórakoztatva a nézőket. Ez idő alatt színvonalas sváb hagyományőrző kiállítást és őszibarack-kiállítást tartottunk a Kék Géza Közösségi Házban. Tavaly, több civil szervezettel összefogva és egy nyertes pályázattal a hátunk mögött megszerveztük a testvérvárosi fiatalok részére az első Nemzetközi Ifjúsági Találkozót. Idén sajnos nem sikerült pályázatot nyerni az önkormányzat szervezésében megrendezett Nemzetközi Ifjúsági Táborra, de a rendezvény lebonyolításában tevékenyen részt vettünk.
– Kisebbségi önkormányzatként nyilván kiemelten kezelik a kisebbség nyelvének megismertetését, ápolását.
– Valóban, egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy a gyermekek és az érdeklődő idősebb korosztály elsajátítsa a német nyelvet. Ezért indítottuk el 2007-ben az óvodai németnyelv-oktatást, melyet az önkormányzattal közösen, 50-50%-ban finanszíroztunk. Az oktatást szeretnénk kibővíteni az általános iskola első osztályára. Erről jelenleg is folynak az egyeztetések. A nyelvoktatás idei finanszírozását a Német Kisebbségi Önkormányzat teljes egészében magára vállalja.
– Az eddig felsorolt tények, úgy gondolom, magukért beszélnek: a külső szemlélő sem nagyon tud mást megállapítani, mint hogy eredményesen dolgozik az önkormányzat.
– Meggyőződésem, hogy önkormányzatunk tagjai és aktivistáink a lehetőségek szerinti maximumot nyújtották. Mindezt tették úgy, hogy egyetlen forint tiszteletdíjat vagy juttatást nem vettek fel. Immár másfél éve, hogy a Diósdi Krónikában havonta jelentkezünk magyar és német nyelvű hírlevelünkkel, melyben részletesen tájékoztatjuk a lakosságot munkánkról, rendezvényeinkről. Reméljük, hogy e csatorna is segíti életünk, tevékenységünk megismertetését.
– Egy éve egy frissen létrejött civil szervezettel szoros együttműködésben dolgoznak terveik, céljaik megvalósításán.
– 2007 novemberében önkormányzatunk munkáját segítő diósdi lakosok megalakították a Német Hagyományőrző Egyesület – Diósd nevű civil szervezetet, melynek legfontosabb célja kulturális örökségünk fenntartása és hagyományaink ápolása. Az egyesület nyitott, szeretettel várják a Diósdért, a német/sváb hagyományok ápolásáért tenni akaró embereket. Az egyesülettel való együttműködésünk, reményeink szerint, közelebb visz céljaink megvalósításához.
K. Z.
(Diósdi Krónika, 2008. november)
Címkék: Diósd, Közélet, német nemzetiség