Sorozatunkban a Diósdi Krónika 10 évvel korábbi számaiból idézünk egy-egy írást. Az újság 2008. novemberi számában interjút közölt az akkor kétéves Diósdi Német Kisebbségi Önkormányzat (ma Német Nemzetiségi Önkormányzat) elnökével, Paszternák Lászlónéval.

Paszternák Lászlóné Vera

Két évvel ezelőtt alakult meg a Diósdi Német Kisebbségi Önkormányzat. Az elmúlt időszak tapasztalatairól kérdezte a Diósdi Krónika az önkormányzat elnökét, Paszternák Lászlónét.

– Kisebbségi önkormányzat alakítására már a kilencvenes évek eleje óta mód nyílt, amely lehetőséggel számos település élt is, mint például Törökbálint és Budaörs, hogy csak a legközelebbi szomszédainkat említsem. Diósdon miért csak két évvel ezelőtt alakult kisebbségi önkormányzat?

– Téma volt ez már a 90-es években is. Wágner Ferenc, Hermann Ferenc és Natta Antal többször szóba hozta, de egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudtak érdemben foglalkozni ezzel a témával. 2005-ben néhányunkban megérlelődött a gondolat: ha most nem indítjuk el a hagyományok feltárását, felelevenítését, akkor csupán néhány ember emléke marad a hajdani diósdi sváb emberek élete, munkája.

Régi képek, szép emlékek

– Ez volt tehát az alapgondolat, mely ahhoz vezetett, hogy 2006 őszén hét jelölt közül választhattak a diósdi lakosok ötfős kisebbségi önkormányzatot. Hogyan indultak el a járatlan úton?

– Nehezen, ugyanis a lelkesedésünkön kívül semmink sem volt. A 2006. évre állami támogatásként kapott összegből klubdélutánokat szerveztünk, hogy megismerkedjünk a diósdi sváb emberekkel és a környező települések kisebbségi önkormányzataival. Sokat tanultunk tőlük, de emellett arra is rádöbbentünk, hogy amennyiben rendezvényeket kívánunk tartani, minden fillért össze kell kuporgatnunk, és rengeteg pályázaton kell elindulnunk.

– Milyen célokra pályáztak és milyen eredménnyel?

– Először a Német Szövetségi Belügyminisztérium pályázatán nyertünk egy számítógépet. Így gépünk már volt, de hivatali helyiségünk még nem. A diósdi önkormányzat egy évvel a választások után biztosított részünkre közös használatú irodahelyiséget, de ezt nem tekintjük végleges „otthonunknak”. Visszatérve a kérdésre: rendezvényekre, német nyelvű könyvekre, német nyelvű hírlevélre és nyelvoktatásra pályáztunk, többnyire sikerrel.

Zsíros kenyér készítése az egyik klubnapon

– Mely rendezvényekre, programokra a legbüszkébbek?

– Megemlíteném a 2007-ben megrendezett barackfesztiválunkat és az ugyanabban az évben, a Szent Gellért Hét keretében tartott, szüreti hagyományokat bemutató rendezvényünket. Fontosnak tartom kiemelni a 2008-as úrnapi körmenet virágszórásában való részvételünket és a nyáron megrendezett kétnapos Kistérségi Nemzetiségi Napokat. Ezen a kétnapos fesztiválon nemcsak német, de szlovák, lengyel és erdélyi magyar résztvevők is felléptek, zenével, énekkel, tánccal szórakoztatva a nézőket. Ez idő alatt színvonalas sváb hagyományőrző kiállítást és őszibarack-kiállítást tartottunk a Kék Géza Közösségi Házban. Tavaly, több civil szervezettel összefogva és egy nyertes pályázattal a hátunk mögött megszerveztük a testvérvárosi fiatalok részére az első Nemzetközi Ifjúsági Találkozót. Idén sajnos nem sikerült pályázatot nyerni az önkormányzat szervezésében megrendezett Nemzetközi Ifjúsági Táborra, de a rendezvény lebonyolításában tevékenyen részt vettünk.

Karácsonyi hagyományőrző rendezvény sramlizenével, tánccal

– Kisebbségi önkormányzatként nyilván kiemelten kezelik a kisebbség nyelvének megismertetését, ápolását.

– Valóban, egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy a gyermekek és az érdeklődő idősebb korosztály elsajátítsa a német nyelvet. Ezért indítottuk el 2007-ben az óvodai németnyelv-oktatást, melyet az önkormányzattal közösen, 50-50%-ban finanszíroztunk. Az oktatást szeretnénk kibővíteni az általános iskola első osztályára. Erről jelenleg is folynak az egyeztetések. A nyelvoktatás idei finanszírozását a Német Kisebbségi Önkormányzat teljes egészében magára vállalja.

Fotókiállítás megnyitója a közösségi házban

– Az eddig felsorolt tények, úgy gondolom, magukért beszélnek: a külső szemlélő sem nagyon tud mást megállapítani, mint hogy eredményesen dolgozik az önkormányzat.

– Meggyőződésem, hogy önkormányzatunk tagjai és aktivistáink a lehetőségek szerinti maximumot nyújtották. Mindezt tették úgy, hogy egyetlen forint tiszteletdíjat vagy juttatást nem vettek fel. Immár másfél éve, hogy a Diósdi Krónikában havonta jelentkezünk magyar és német nyelvű hírlevelünkkel, melyben részletesen tájékoztatjuk a lakosságot munkánkról, rendezvényeinkről. Reméljük, hogy e csatorna is segíti életünk, tevékenységünk megismertetését.

A Német Hagyományőrző Egyesület első elnöksége

– Egy éve egy frissen létrejött civil szervezettel szoros együttműködésben dolgoznak terveik, céljaik megvalósításán.

– 2007 novemberében önkormányzatunk munkáját segítő diósdi lakosok megalakították a Német Hagyományőrző Egyesület – Diósd nevű civil szervezetet, melynek legfontosabb célja kulturális örökségünk fenntartása és hagyományaink ápolása. Az egyesület nyitott, szeretettel várják a Diósdért, a német/sváb hagyományok ápolásáért tenni akaró embereket. Az egyesülettel való együttműködésünk, reményeink szerint, közelebb visz céljaink megvalósításához.

K. Z.

(Diósdi Krónika, 2008. november)

Címkék: Diósd, Közélet, német nemzetiség