Immár harmadik éve december közepe táján e-mailben fordulunk író és költő szerzőinkhez: írjanak, vagy meglévő munkáikból válasszanak egy alkotást a midio.hu olvasóinak, mintegy karácsonyi ajándékul. Az alábbiakban Mohai V. Lajos József Attila-díjas író, költő, esszéista versét adjuk közre.
A VÁROSSZÉLI ANGYALOK
(Előhang a Curriculum vitae-ciklushoz)
Az angyalok, az angyalok!
Gipszbe-roskadva álltak.
Kisírt szemmel álmodtak:
hiszékeny szellem-árnyak.
Városszéli angyalok,
mostohák valahányan,
árván vergődve éltek
a föld örök porában.
Kerengtek láthatatlan
az idők kezdete óta:
istállók, ólak tövében
szótlan meghúzódva.
Testük hideg árkaiban
elrejtett mohafátyol:
száraz szalmát görget a szél
elszabadult bálákból.
Pókhálószálas angyalok;
hosszú éjszakákon
fejük préselt virágok közt
egérrágta zsákon.
A menny színarany bősége
eléjük sose tárult.
Értük Isten képmásának
arcizma se rándult.
A városszéli angyalok
az út végére állnak,
s egy földre döntött kőkereszt
imáira vigyáznak.
Mohai V. Lajos
midio.hu
Címlapkép:pikist.com
Címkék: angyalok, Karácsony, Mohai V. Lajos, Vers
