„Csónakos? Itt leszek. Barabás? Itt leszek. Nemecsek? Itt leszek…” – ahogy A Pál utcai fiúk kiálltak a grundért Molnár Ferenc regényében, hasonló lelkesedéssel biztatják egymást az anyukák ezekben a napokban Diósdon: „Mi már aláírtuk a Kocsis utcai oviban a Játszóteret szeretnénk táblázatot! Ti aláírtátok már valamelyik helyszínen? Igen! Aláírtuk a bölcsiben! Krisztinél a virágboltban! A kis suliban aláírtam ma! Gárdonyi utcai oviban aláírtuk…” – összefogásuk célja egy hiánypótló játszópark létrehozása. Ezért most egyedi támogatási kérelemmel fordulnak az Emberi Erőforrások Minisztériumához, személy szerint Novák Katalin államtitkárhoz.
Mert játszóterek ugyan vannak Diósdon, de sajnos egyik sem éri el azt a színvonalat és ingerszintet, ami a gyerekeket (és a szülőket) pár percnél tovább leköthetné, ahová szívesen járnának nap mint nap. Sok anyuka és nagymama közt került szóba mostanában ez a téma a diósdi utcákon és internetes fórumokon: játszóteret szeretnének. Egy igazán jót. Ahol jó lenni.
Egy jó példa: a székesfehérvári Koronás játszópark
A diósdi anyukák és nagymamák ezért úgy döntöttek, tesznek azért, hogy az álmuk valóra váljon és Diósdon is legyen egy hely, ahol örömmel, felszabadultan játszhatnak a gyerekek, a családok. Ahol a babakocsit tologató anyukák találkozhatnak, beszélgethetnek egymással délelőttönként. Ahová a bölcsis, az ovis és a kisiskolás gyerekeket, unokákat elvihetik a szülők és a nagyszülők délutánonként. Összefogtak a közös cél érdekében és aláírásgyűjtésbe kezdtek.
„Diósd tízezres (pontosan 10 601 fő) kisváros, mely a lakosságszám növekedése következtében kapott városi rangot 2013-ban. Általános iskolánkban jelenleg 833 gyermek tanul, óvodánkba 454 kisgyermek jár, az állami bölcsőde és magánbölcsik is maximális kihasználtsággal működnek. A 2019. január 1-jei adatok alapján 1569 0–10 éves korú gyermek él Diósdon. Az e korosztályba tartozó kisgyermekek mindennapjaihoz – jó esetben – hozzátartozik a szabad levegőn való játék és mozgás. Azonban, sajnos, nálunk ez nehezen valósulhat meg, nincs ugyanis korszerű játszóterünk, közösségi terünk.”
(Részlet a diósdi anyukák és nagymamák leveléből)
Négy testvér a Kápolna-kertben – játszópark híján sokan itt töltik a szabadidejüket Diósdon
Levelet fogalmaztak, hogy elmondják, megmutassák, milyen sok kisgyermekes család él Diósdon. Hogy felhívják a figyelmet: Diósd egy olyan hely, ahol a fiatalok szívesen vállalnak gyermeket. Sok a nagycsaládos, az utóbbi években tartósan több mint száz baba született évente, akiket Diósdra hoztak haza szüleik. A levél címzettje Novák Katalin államtitkár, akinek segítségében nemcsak amiatt bíznak, mert a családügyek felelőse, hanem – reményeik szerint – háromgyermekes édesanyaként valóban átérezheti a problémájukat.
Tény, hogy a gyermekek életében az első három év a legfontosabb, az egész életre kihat. Emellett az sem mindegy, hogy egy anyuka miként éli meg a gyermekeivel töltött időt. Ha van lehetőség szép környezetben találkozni más kismamákkal, miközben a gyermekek biztonságban játszhatnak, az mindenképp könnyebbé, jobbá teszi a kisgyermekes éveket. A tavalyi évben felcsillant a remény: egy játszókert terveit tette nyilvánossá a diósdi önkormányzat. Aztán kiderült, a tervekből egy ideig biztosan nem lesz semmi, nincs rá forrás.
A központba tervezett park helyén az 1900-as években is játszottak már gyerekek. A körbekerített önkormányzati telek jelenleg kihasználatlan (nemrég még konténeróvoda állt itt), rajta újjáépítésre szoruló régi épülettel (melyben jelenleg családsegítő működik). A terület ideális lenne közösségi térnek, játszóteres parknak a diósdiak szerint. Az anyukák nagyon örülnének, ha mosdó, játszószoba is helyet kaphatna a játszókertben, hogy szükség esetén pelenkázni és szoptatni lehessen, illetve, hogy rossz időben is alkalmas legyen a játékra, kikapcsolódásra.
Egy megkapó pillanat Diósd központjában: gyermekét szoptató édesanya. Jelenleg nincs olyan hely a városban, ahová a kisgyermekes anyukák bemehetnének szoptatni, pelenkázni
Az összefogás elindítói tudják, léteznek ennél lényegesen nagyobb gondok, fontosabb társadalmi problémák, sok terület van helyi, országos és globális szinten, ahol segítségre, változásra lenne szükség. Néhányan meg is jegyezték a kezdeményezéssel kapcsolatban, hogy „akkor ezt is, meg azt is kellene és persze jó lenne egy játszótér, de sok minden még fontosabb volna”. Az anyukák és nagymamák válasza erre az, hogy ők most ezen az úton indultak el, de remélik, hogy minél többen követik a példájukat és panaszkodás helyett megfogalmazzák a hiányukat, problémájukat és tesznek a változásért.
Egy álomjátszótér – Hamarosan valóság lehet?
„Egy korszerű, új játszótér, közösségi tér számunkra hatalmas segítség lenne a mindennapjainkban, a gyermekeinknek pedig óriási örömet jelentene” – írják levelükben, és bíznak benne, hogy a leírt sorok elérik céljukat; remélik, hogy az illetékesek találnak módot arra, hogy az álomból – amit a gyermekeik le is rajzoltak – hamarosan valóság legyen.
Mert bár A Pál utcai fiúk és a diósdi anyukák között azért van különbség, egy biztos: amit meg sem próbálunk, abból biztosan nem lesz semmi.
Szendéné Kiss Nóra
A Pál utcai fiúk (zenés darab) – Mi vagyunk a Grund
Szövegíró: Geszti Péter
Zeneszerző: Dés László
Nagy a világ, az égig ér
De van ez a föld, ami a kezünkbe fér
Itt nevet a nap sugara ránk
Rajzol egy pályát a deszkapalánk
És a tér, és a nyár, és a fák, az akác
És a kert, és a ház, és a házból a srác
Te meg én ugye szét soha nem szakadunk
Gyere mond, hogy a grund mi vagyunk
Álljunk bele ha kell, bármi jöjjön is el
Legyen szabad a grund
Véssük ide ma fel, hogy megmarad ez a hely
Vagy egyszer belehalunk
Nagy a világ, és rá se ránt,
Hogy errefelé a követ ki veti ránk
Ha közel a vész, nem remeg a szánk
Lefogjuk győzni nekünk ez a hazánk
Ez a pad, ez a fal, ez a pár farakás
Ez a dal, ahogy nő, ez a szívdobogás
Ez a jel, innen el soha nem szaladunk
Gyere mond, hogy a grund mi vagyunk
Álljunk bele ha kell, bármi jöjjön is el
Legyen szabad a grund
Véssük ide ma fel, hogy megmarad ez a hely
Vagy egyszer belehalunk
Álljunk bele ha kell, bármi jöjjön is el / Miért félnénk, miért élnénk,
Legyen szabad a grund / Ha nem egy álomért?
Véssük ide ma fel, hogy megmarad ez a hely / Miért félnénk, miért élnénk,
Vagy egyszer belehalunk / Ha nem egy álomért?
Álljunk bele ha kell, bármi jöjjön is el / Miért félnénk, miért élnénk,
Legyen szabad a grund / Ha nem egy álomért?
Véssük ide ma fel, hogy megmarad ez a hely / Miért félnénk, miért élnénk,
Vagy egyszer belehalunk / Ha nem egy álomért?
Miért félnénk, miért élnénk,
Ha nem egy álomért?
Miért félnénk, miért élnénk,
Ha nem egy álomért?
Címkék: Diósd, Diósdi anyukák, EMMI, Játszótér, Játszóteret szeretnénk, Novák Katalin
