„Üdvözlégy Mária, élőknek, holtaknak vigasza és üdvössége. Légy velem minden kísértésben, keserűségben, szükségben, aggodalomban” – fohászkodtak eleink Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén (március 25.). Az egyházi hagyomány Gyümölcsoltó Boldogasszonyhoz köti az angyali üdvözletet, Jézus születésének hírül adását.

Az Érdy-kódex szerint „[a] mai napon mézillatot árasztanak az kemény egek, mert az Atyaúristen … irgalmasságot hinte az szegény világra. Ez mai napon egyesültenek egybe az isteni természet az emberi természettel az édes Szűznek szeplőtelen méhében”. Az ünnep ihleti az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságot. Némelyek már hajnali három órától imádkoztak, mert hitük szerint akkor jelent meg Gábriel arkangyal.

A gazdák esküdtek rá, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony napja a legalkalmasabb az oltásra, a szemzésre, mivel Szűz Mária ekkor fogadta méhébe Jézust. Úgy tartották, hogy az ünnepen oltott fának az ágát nem szabad letörni, levágni, mert vér folyna belőle. Mivel e fákról eredményesen lehet oltani, hittek benne, hogy Boldogasszony áldása van az új oltáson.  A néphit szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony hozza haza a madarakat, ezért dédapáink szélesre tárt istállóajtóval várták Isten madarait, a fecskéket.

 Fekete Zsuzsanna

midio.hu