Diósdi séta (1.) – A kaptárkövek titkai

Diósdi séta (1.) – A kaptárkövek titkai

2014. november 4-étől védettséget élveznek a Magyarországon található kaptárkövek, a megóvásukkal kapcsolatos tennivalókat a földművelésügyi miniszter 17/2014. sz. rendelete írja elő. Ez a rég várt esemény jó apropó arra, hogy sorozatunk, a Diósdi séta első kirándulását a kaptárkövek jegyében tegyük, lévén hogy településünkön is találkozhatunk velük.

Mik azok a kaptárkövek?

Hazánk egyes tájain, a Bükkben, a Mátrában, a Pilisben, a Tétényi-fennsíkon, a Budai-hegységben a vándor gyakran találkozhat bizarr formájú sziklatornyokkal, melyek kisebb-nagyobb, környezetükből az erózió következtében kipreparálódott kőzetpadok formájában bukkannak a felszínre.

A sziklák, kőtornyok felületébe valaha fülkéket faragott a „múltkori”  ember. Az ilyen fülkékkel –  és a fülkék környezetében látható kőbe vésett csatornákkal, lyukakkal, kőüstökkel, tál alakú mélyedésekkel vagy éppen sziklahelyiségekkel – rendelkező földtani-felszínalaktani képződményeket nevezzük összefoglalóan kaptárköveknek. Kaptárfülkéknek pedig csak azokat a fülkéket hívjuk, amelyek peremén – az épségben lévőknél még jól láthatóan – bemélyedő keret fut körbe, s széleiken néhol lyukak is kivehetők.

Az átlagosan 60 centiméter magas, 30 centiméter széles és 25-30 centiméter mély, feltehetően szakrális célokra használt fülkéket nagy valószínűséggel az V–XV. századig terjedő időszakban faragták a könnyen formálható mészkő- és riolittufa sziklákba.

Először Kubinyi Ferenc őslénykutató tárt fel kaptárfülkéket 1865-ben Szomolyán. Azóta folyik a vita a kutatók között a titokzatos kőfülkék funkciójáról, koráról, alkotóikról. A fülkék funkciói az idők során és helyenként is változóak.

Vajon méhkaptárul használták, miként a népi elnevezés sugallja? A régi magyar nyelvben a kaptár tárolóedényt is jelentett. Volt hely, ahol megtalálták a fülkéket fedő kőlapokat, rajtuk a méhek kivágott járataival (röpnyílás), és viaszmaradványokat is leltek. A középkor írott forrásai nem szólnak a méhészet ilyen formájáról. Kőlap vagy falap lehetett méhek tartása nélkül is, de ezek elpusztultak. A befaragott keret azonban ezek létére utal.

Netán urnatemetkezés céljait szolgálták? Ez a feltevés sem igazolható. Van, ahol cseréptöredékeket találtak a fülkék közelében. Ezek azonban nem az urnatemetkezés bizonyítékai, hiszen áldozhattak is bennük.

Netán pogányok áldozóhelyei voltak? Reálisabbnak tűnő elképzelés, hogy a fülkék kultikus célból áldozati tárgyak, kegytárgyak tárolására készültek. Állatcsontok, hamumaradványok az áldozatbemutatás maradványai lehetnek. A fülkék legtöbbjének tájolása érdekes módon a Nap felé mutat. Van, ahol a fülkék belsejében kereszt alakú jel látható.

Dr. Gyarmati János néprajzkutató mutatott be egyszer olyan, Bolíviában látott fülkéket, amelyek az inkák Napisten-kultuszát szolgálták. A kereszt néhol a pogány kultikus hely utólagos megszentelését szolgálhatta. Tudjuk, hogy Jézus születését is azért tette az egyház karácsony napjára, mert az már addig is a feltámadó Nap ünnepe (téli napforduló) volt. Feltételezhetően a pogány avarok és más még nem keresztény népek, így a magyarok is használhatták a fülkéket, valószínűsíthetően Árpád vezér idejétől.  A köveknél, forrásoknál való áldozást hiába tiltották a törvények, még I. István király után is sokan hódoltak e szokásnak. I. László törvénye szerint „akik pogány szokás szerint kutak mentén áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek”. A Vata-féle pogánylázadás (1046) következtében került hatalomra I. Endre, akinek utódja, I. Béla (1060) aztán végleg leszámolt a maradék pogánysággal.

Kaptárfülkék térségünkben

Kaptárfülkék Diósdon és Érd környékén az alábbi helyeken lelhetők fel: a Kopasz-hegyen (Érdliget), a diósdi Szidónia-hegyen, a diósdi Rádióadó és a Gizella utca közötti völgyben, Érd-Parkvárosban a Mecseki úttól nyugatra, ezenkívül pár perc alatt elérhetőek még a sóskúti Kálvária-hegyen és a Fundoklia-völgyben (Halottak völgyében), illetve távolabb Biatorbágyon, Budakeszin.

Az érdi kaptárköveket a XIX. század végén fedezték fel és írták le (Halaváts Gyula 1896-ban.) Az Érd környéki kaptárkövek szorgos kutatója volt Halász Árpád, s ő írta le és fotózta végig a környék kaptárköveit Sóskúttól Diósdig a legrészletesebben. A Szidónia-hegy beomlott kis barlangját is feltárta 1936–1937-ben. Ennek bejáratánál is van egy kaptárfülke.

A kaptárkövek és -fülkék védettség alá helyezését Pest Megyében Halász Árpád érte el 1981-ben. Ez a védelem a kőképződményeket fokozottan veszélyeztetettnek minősítette és eszmei értéküket akkoriban 15 ezer forintban határozta meg.

A kaptárköveket és -fülkéket nem csak a természetes erózió pusztítja el. Az emberi tudatlanság vagy felelőtlenség legalább olyan nagy veszély. Védelmükre már felhívta a figyelmet Kerékgyártó Árpád 1933-ban. A mai Lőcsei út melletti völgy szikláiban lévő 20-25 kaptárkő telepesek általi elpusztításáról írt, és a megmaradt egynek kért kegyelmet.

A kaptárkövek fokozott védelmét ritkaságuk, érdekességük, idegenforgalmi vonzerejük mellett a tudomány érdekei is indokolják, hiszen elpusztulásuk esetén végleg megszűnne az esély, hogy titkukat valaha valaki sikerrel fejtse meg. Sajnos diósdi sétánk alkalmából is láthattunk elpusztított kaptárkövet a Kőbányában, a Rádióadó környékén.

Kaptárkövek Diósdon és Érdligeten

Diósdon a Rádióadó és a Gizella utca által közrefogott völgyben, az ún. Római-árokban található három kaptárkő.

A Vadvirág utcából leereszkedve a völgy bal oldalán a domboldalban találjuk az I. sziklát, melyen mindkét kaptárfülke kifejezetten jó állapotban van. A nyugat felé tekintő fülke fedőlapja egykor ferdén illeszkedhetett be a keretbe. A II. szikla egyetlen fülkét hordoz, a völgy mélyén az Alsó bánya felé vezető út mélyén. A növényzettel beborított szikla hűségesen őrzi a titkát.

A völgyből meredek ösvény vezet a dombtetőre, amely egyenesen a III. sziklának ütközik. A IV. fülkének sajnos csak a nyomait lehet látni a Kőbánya feletti sziklavonulaton.

A Szidónia-hegyen az Árvalányhaj utcában kettő kő található, az egyik, a háromfülkés a 16. számú ház kerítésébe építve, a másik, a kétfülkés pedig vele szemben látható. Az első kép 1963-ban készült, az azóta beépített területen kerítésbe ágyazva látható ugyanez a 2018-ban készült képen.

 

Reméljük, ezek a historiális emlékek a rendeletnek köszönhető védelem segítségével sikerrel védhetők és tovább faggathatók múltukba zárt titkaikról.

Összeállította: Benkő Jutka

Források:

Kálmánfiné Ast Hajnalka: Kaptárkövek (diplomamunka)

Kovács Sándor: Épített értékeink a múltból. Pogány emlékek: A rejtélyes kaptárkövek és fülkék Érden és környékén. (Érdi Lap, 2011. június 16.)

Téka: Szakrális kőemlékeink. Kaptárkövek Magyarországon