Nemzeti történelmünk viharaiban számos kiemelkedő személyiség kényszerült elhagyni országunkat, hogy aztán a világ más részein építsen karriert, öregbítse hazánk hírnevét. Közéjük tartozik Czetz János, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc legfiatalabb tábornoka, aki Argentínába kerülve megalapította a nemzeti katonai akadémiát, majd négy évig annak parancsnoka volt. Tavaly, az intézmény létrehozása 150. évfordulójára rendezett emlékünnepségre magyar vendégeket is hívtak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem háromtagú delegációját Siposné dr. Kecskeméthy Klára professzor vezette. Vele beszélgettünk Czetz Jánosról és a dél-amerikai útról.

Siposné dr. Kecskeméthy Klára ezredes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar  Műveleti Támogató Tanszék professzora 1990-ben, a Tóth Ágoston Térképészeti Intézetben kezdte hivatásos tiszti pályafutását. Kandidátusi fokozatát földrajztudományból szerezte a Szlovák Tudományos Akadémián. 1993 és 2003 között számos beosztást töltött be a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, és később a HM Oktatási és Tudományszervező Főosztályon. 2003–2006 között a római NATO Védelmi Akadémián fakultás-tanácsadó. 2007 és 2011 között a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatási rektorhelyettese, 2016 és 2019 között a Magyar Hadtudományi Társaság pályázati ügyekkel foglalkozó elnökhelyettese.

Siposné dr. Kecskeméthy Klára

Pályafutása során számos kitüntetést – Zrínyi Gyűrű, Zrínyi Miklós-díj, NATO Szolgálati Érdemérem, Bolyai János Emlékérem, Ludovika dísztőr, Honvéd Hagyományőrző Egyesület Emlékérem, Magyar Harcosok Bajtársi Közössége koszorús jelvény, Dr. Rédey István emlékplakett, Tanárky Sándor-díj – kapott. Széles körű publikációs tevékenységet folytat, több mint 350 cikk, tanulmány szerzője. Hazai és külföldi szakmai folyóiratok szerkesztő bizottságának a tagja. Kutatási területe: válság- és regionális körzetek biztonság-és védelemföldrajza, a NATO partnerségi kapcsolatai, a geopolitika elmélete és gyakorlata, a katasztrófaföldrajz elméleti és gyakorlati kérdései. Több mint egy évtizede foglalkozik az 1945 előtti magyar katonai felsőoktatás, kiemelten a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia történetével és a ludovikás hagyományokkal.

Számos könyve jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában: Rómában élni és a NATO-ban dolgozni (2008), A Ludovika (B. Kalavszky Györgyi társszerzővel, 2011, 2013), A Ludovika, egykor és most (B. Kalavszky Györgyi társszerzővel,  2018), NATO 4.0 és Magyarország (Szenes Zoltán társszerzővel, 2019).

*

 

Világszerte számos olyan magyar katonáról tudunk, akit új hazájában elismerés övez a teljesítményéért, elkötelezettségéért, szolgálatáért.

– Így igaz. Ide sorolhatjuk Fabriczy Kováts Mihályt, aki harcolt az osztrák örökösödési háborúban, a hétéves háborúban, majd Amerikába ment, ahol az amerikai függetlenségi háború huszár ezredeseként az amerikai lovasság szabályzatának megalkotója, a lovasság egyik alapító atyja volt. Tisztelegve emléke előtt, 1957-ben az Amerikai Egyesült Államok szenátusa május 11-ét Kováts Mihály-emléknappá nyilvánította. 1979-ben, a charlestoni csata 200. évfordulójára a Kováts Mihály Történelmi Egyesület aranyozott bronz Szabadság-emlékérmet készíttetett, az Amerikai Magyar Szövetség pedig halálának 200. évfordulójára (1979) Szabadság-emlékérmet alapított. A charlestoni Military College of South Carolina kampuszának területén, tisztelegve emléke előtt, „Kovats Field”-nek nevezték el a főépület mellett található parkolóterületet, a washingtoni magyar nagykövetség kertjében 2003 októberében pedig róla elnevezett emlékművet állítottak.

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése különösen sok katona kényszerült elhagyni az országot.

– Valóban, közéjük tartozott Asbóth Sándor is, aki előbb Törökországba, majd Észak-Amerikába emigrált, s az északiak oldalán harcolt az amerikai polgárháborúban. A polgárháború befejezését követően, érdemei elismerése mellett 1866-ban az USA argentínai és uruguayi nagykövetének nevezték ki. Prágay János 1849 októberében komáromi kapitulánsként mentesült a felelősségre vonás alól, külföldre távozott és New Yorkban telepedett le. A környezetében élő magyar emigránsokkal együtt csatlakozott Narciso López, az Egyesült Államokban élő kubai emigránsok egyik vezéralakjának Kuba felszabadítására készülő, 1851. augusztusi expedíciójához. Prágay János tábornoki rangot és vezérkarfőnöki beosztást kapott Lópeztől, és a spanyolokkal vívott Las Pozas melletti ütközetben halt meg. László Károly 1848-as tüzérszázados, a Guadelupe Hidalgo-i szerződésben megállapított új mexikói–amerikai határvonal feltérképezésénél és a Tehuantepecben megkezdett vasútépítésnél kamatoztatta a tudását. A szintén 1848–1849-es emigráns, Verebély Imre mérnök nevéhez több Costa Rica-i és nicaraguai kikötő tervezése és kivitelezése is fűződik.

Olyan katona azonban kevés van, aki Magyarország ünnepelt hőse volt, de az anyanemzet még életében elfelejtette, viszont az új hazájában méltó tisztelet övezi a tevékenységét és nevét.

– E kevesek közé tartozik Czetz János, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc legfiatalabb tábornoka, Bem táborkari főnöke, kitűnő stratéga, szervező, térképész, földmérő, akadémiaparancsnok, akinek példaértékű élete számos életrajzi írásból ismerhető meg.

Czetz János tábornok

Hogyan köti össze Czetz János személye hazánkat Argentínával? Mi a kapcsolat a székelyek, az örmények és az argentinok között?

– Czetz János honvédtábornok összekötő kapcsot jelent nemcsak Magyarország és Argentína, de a székelyek, az örmények és az argentinok között is. A Gidófalván született Czetz János apai ágon örmény-székely, anyai ágon székely kisnemesi származású volt, amit az emigráció éveiben és az új hazájában, Argentínában is büszkén vallott. Czetz János édesapja révén a 11. székely határőr huszárezred gidófalvi századának parancsnokságán cseperedett fel. Édesapja 1815–1829 között a gidófalvi század kapitánya volt, így a szabadságharc legfiatalabb tábornoka korán magába szívta a katonás légkört és magatartást. Az egykori parancsnokság homlokzata ma is áll, a Fővárosi Örmény Önkormányzat és Kövér György fafaragó kezdeményezésére emléktábla készült, amely Czetz János kapitány és a 11-esek emlékét hirdeti.

A Czetz Jánost ábrázoló székelykapu az argentín fővárosban (a háttérben Szent István szobra)

Argentínában általános tiszteletnek örvend, személye országokat, kontinenseket és népeket köt össze. Az Argentína fővárosában élő magyar diaszpóra évtizedek óta szoros kapcsolatban és együttműködésben áll a katonai akadémia mindenkori parancsnokaival, híven őrzik Czetz János honvédtábornok, argentin ezredes emlékét.

Hogyan került Czetz János Argentínába?

– A tábornok az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Bécsen keresztül Hamburgba menekült, majd 1850 nyarán Hamburgból Hannover, Köln és Brüsszel érintésével Párizsba ment. A Teleki László vezette párizsi magyar emigráció egyik legtevékenyebb alakja lett. 1860 májusában hagyta el végleg Európát családjával, és áthajózott Buenos Airesbe. Az új hazájában kiteljesedett katonai pályafutása, az argentin társadalom hasznos és elismert tagjává vált.

És hogyan került az önök delegációja a  dél-amerikai országba, 2019-ben?

– Az argentin hadsereg Nemzeti Katonai Akadémiája,  a Colegio Militar de la Nación (CMN) fennállásának 150. évfordulóját ünnepelte 2019. október 11-én. Az eseményt az argentinok úgy szerették volna méltóképpen megünnepelni, hogy az iskolájuk alapítója és első parancsnoka, Czetz János hazájából is vegyen részt katonai delegáció az ünnepségsorozaton. Az argentin hadsereg akkori vezérkari főnöke, Claudio Ernesto Pasqualini hadseregtábornok meghívására és a Buenos Airesben élő magyar diaszpóra kezdeményezésére magyar katonai küldöttség utazott Buenos Airesbe a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karáról és a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóaljának állományából. A nagy útra Bihari Kristóf és Hásás Dóra honvédtisztjelöltek kísértek el engem. 2019 októberében Buenos Airesben töltöttünk tíz napot.

Átszállás a párizsi repülőtéren, útban Buenos Airesbe

Az argentin Nemzeti Katonai Akadémián megbecsülés és tisztelet övezi Coronel Juan Fernando Czetz, az akadémia alapítója és első parancsnoka személyét. Emellett egyéb széles körű tevékenységet is végzett új hazája érdekében: megszervezte az argentin hadsereg első műszaki alakulatát, amely a mai napig a nevét viseli (Batallón de Ingenieros 1 „Zapadores Coronel Czetz”). Részt vett Argentína déli határkijelölési munkálataiban, a határerődök kijelölésében, a brazil és a paraguayi határvidék feltérképezésében. Elkészítette Santa Fe‒Esperanza‒San Germino vasútvonallal történő összekötésének terveit, elvégezte Entre Ríos tartomány kataszteri felmérését, amely az első volt Argentínában. 1884‒1896 között a vezérkar IV. osztályának (Sección de Ingenieros Militares, Topografía y Cartografía) vezetője volt, megalapította az Katonaföldrajzi Intézetet (Instituto Geográfico Militar), amelynek tizenkét évig volt az igazgatója. Kezdeményezte az Andok katonai felmérését is. Sokoldalú, tehetséges, az új hazája iránt is elkötelezett katona volt, méltán lehetünk büszkék Czetz János kontinenseken átívelő hagyatékéra.

Emlékfotó az akadémia bejárata előtt

Az akadémia története a 19. század második felében kezdődött. Domingo Faustino Sarmiento argentin elnök 1869. augusztus 9-én terjesztette a kongresszus elé a katonai akadémia alapításáról szóló törvényjavaslatot, ami 1869. szeptember 11-én hatályba lépett. 1870. június 22-én kiadták az iskola alapítására vonatkozó rendeletet, amelyben eredetileg csak a Colegio Militar megnevezés szerepelt, később lett az iskola végleges neve Colegio Militar de la Nación. Az iskola igazgatójának Juan F. Czetz ezredest nevezték ki, aki négy évig – 1874. május 24-ig – állt az intézet élén.

Csoportkép az akadémia Dicsőségcsarnokában

Az akadémián négy különböző képzés folyik. A négyéves alapképzésben lövész-, lovassági, tüzér-, műszaki és híradótiszteket, logisztikusokat és fegyverzettechnikusokat képeznek, s a kadétokat tanulmányaik befejeztével hadnaggyá avatják.

Milyen programot szerveztek a házigazdák a Nemzeti Katonai Akadémia alapításának 150. évfordulójára?

– Az évfordulóra az akadémia történetét felölelő, Hazafias szívek, történetek és vallomások a 150 év történetéből 1869–2019 címmel emlékkötetet adtak ki, továbbá festmény- és fotópályázatot hirdettek, amelyek az akadémia életének és történetének fontos pillanatait örökítették meg. A program része volt a többnemzeti katonai öttusabajnokság, valamint az argentin haderőnemi akadémiák (Fuerza Aérea Argentina, Escuela Naval Militar) és a külföldi oktatási intézmények bevonásával zajló vezetéstudományi konferencia. A rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye volt az október 11-i ünnepség volt, amelyen részt vett Mauricio Macri köztársasági elnök, Oscar Aguad honvédelmi miniszter, Claudio Ernesto Pasqualini hadseregtábornok, az argentin hadsereg vezérkari főnöke, valamint a diplomáciai testületek képviselői, köztük dr. Gelényi Csaba, Magyarország argentínai nagykövete.

Magyar lobogó leng a tanintézet területén

 

Megemlékeztek az első parancsnok, Juan Czetz múlhatatlan érdemeiről, az akadémia történetéről és az argentin tisztképzésben betöltött szerepéről, amely fennállásának másfél évszázada alatt több mint 22 ezer tisztet bocsátott ki. Az ünnepséget az akadémia parancsnokának és tisztikarának lovas felvonulása, a külföldi delegációk, közöttük a magyar honvédtisztjelöltek, valamint az argentin kadétok díszmenete zárta.

Szakmai megbeszélés az intézmény könyvtárában

Bizonyára számos felejthetetlen élmény érte önöket a dél-amerikai országban töltött tíz nap alatt.

–Valóban, sokáig emlékezni fogunk az ott töltött időre, a kiemelkedően baráti fogadtatásra. Az egyik napon argentin vendéglátóink különleges kirándulást terveztek a számunkra, elvittek bennünket Tigre városába. A város a Paraná deltájában fekvő kikötő és kirándulóhely, Buenos Airestől 28 km-re északra fekszik, az argentin családok kedvelt hétvégi kirándulóhelye. Autóval, busszal és vonattal egyaránt elérhető, a városban számos szórakozóhely, kávézó, étterem és kaszinó szolgálja a szórakozást és kikapcsolódást. A nap első attrakciója hajókirándulás volt, mivel szeretem, ha szilárd talaj van a lába alatt, nem igazán lelkesedtem, de a kétórás hajóút szinte egy pillanat alatt elröpült.

Hajókirándulás a Paraná folyón

Az idegenvezető felkészülten tette a dolgát, zene szólt a hangszórókból és érdekes történeteket mesélt. A mexikói kadétok a zene első taktusára táncolni kezdtek, majd bekapcsolódtak a többiek is. Fergeteges tánc és hangulat alakult ki a hajón. Nincs az az argentin, aki a yerba maté teaivás elmaradhatatlan kellékeit ne vinné magával, a termoszt, a matét (pohár, ami készülhet tökből, fából, bambuszból, porcelánból) és a bombillat (a szipóka, amin keresztül felszívják a teát) is.

Egy helyi specialitás: asado chimmichurrival

 

A hajón nekem is átnyújtották a matét a barátság jeleként. A hajókirándulás után a helyi kaszinó „all you can eat” éttermébe mentünk ebédelni. Az szinte elvárás, hogy az argentinok kedvencét, az asadót (grillezett hús) meg kell kóstolni, amelyhez isteni finom chimmichurrit (zöld szósz) szolgálnak fel. Megkóstoltam, de bevallom, hogy ezután az étterem olasz részlege felé vettem az irányt, és „tésztahegyeket” ebédeltem.

Az elmaradhatatlan hamburger, argentín módra

 

Hogyan értették meg magukat a spanyol nyelvi környezetben?

– A kinn-tartózkodás ideje alatt az olasz nyelv ismerete nagyon sok helyzetben kisegített, mert az angollal csak nagyon kevés helyen lehetett elboldogulni. A katonai akadémia hatalmas területén a kint töltött napok alatt elég sokat sétáltam, bejártam a területet, megnéztem a kültéri szobrokat, az épületeket, lesétáltam az impozáns főbejárathoz is. A főbejáratnál szolgálatot teljesítő őrségnek olaszul elmagyaráztam, hogy kimennék az akadémia előtti térre, hogy onnan fényképezzem le a boltíves bejáratot, de szeretném, ha vissza is engednének. Olyan készségesek voltak, hogy engem is lefényképeztek, készült egy csoportkép is velük, sőt Erica Gómez Henze tizedes megkérdezte, nem akarok-e a kapu tetejére felmenni. Az út a szolgálati helyiségen keresztül vezetett a lépcsősorhoz, ahol katonásan kiírták, hogy ott csak a szolgálatban lévők tartózkodhatnak. A főkapu tetejéről csodálatos kilátás nyílt az akadémia területére. Az ebédnél megmutattam az ott készített képeket az egyik protokolltisztüknek, Leonardo Rodofile főhadnagynak. A legnagyobb ámulatomra kiderült, hogy bár több éve ott szolgál az akadémián, nem is tudta, hogy a főbejárat boltíves kapujának a tetejére fel lehet menni.

Conti őrnagy, tábori lelkész a Malvin-szigeteki háború áldozatainak emlékművénél

A sétáim egyikén megkerestem az akadémia kápolnáját, mert tudtam, hogy ott az akadémia első parancsnoka, Czetz János előtti tisztelgés jeléül emléksarkot alakítottak ki, számos emléktáblával. Guillermo Andrés Conti őrnagy, az akadémia tábori lelkésze büszkén mutatta meg a nevezetes helyet. A beszélgetés közben kiderült, hogy a ciprusi békefenntartó misszióban együtt szolgált magyarokkal és nagyon szép emlékeket őriz arról az időszakról.

Kiss Zoltán

Fotók: A szerző felvételei és archívuma

Címlapfotó: A Regimento de Granaderos a Caballo katonazenekara

(Az argentínai látogatás tapasztalatait Siposné dr. Kecskeméthy Klára egy nagyobb lélegzetű tanulmányban is feldolgozta, amely a Honvédségi Szemle 2020/5. számában jelenik majd meg.)

 

 

 

 

Címkék: Argentína, Czetz János, magyar emigráció, Siposné dr. Kecskeméthy Klára