Az 1050 évvel ezelőtt alapított Székesfehérvár Magyarország egyik legrégibb városa. Napjainkban a megyei jogú település Fejér megye székhelye, kulturális és gazdasági központja, az ország nyolcadik legnagyobb városa.
A középkori időkben Alba Regiának nevezték. Az újlatin eredetű név jelentése a keleti nomád népek hagyományát őrizte, amely szerint a fehér szó a „szabad”, „uralkodó” várost, illetve népet jelölte. E latin kifejezés magyar megfelelője a különböző formamódosulásokon átment mai városnév, Székesfehérvár. Államalapító Szent István királyunk trónra lépésével ez a település lett egy időre országunk fővárosa.
Már a római uralom idején állt itt, akkoriban a kelták által lakott területen egy Herculia nevű település. A honfoglalás után a fejedelmi törzs birtoka lett. I. István fallal és a hagyomány szerint kiváltságokkal látta el, aztán királyi, valamint püspöki székhellyé tette. Az István építtette székesegyházban koronázták 1038 és 1527 között a magyar királyokat, illetve az uralkodók és családtagjaik többségét itt is temették el.
I.István óta számos esetben Székesfehérvárott ült össze a királyi tanács, itt tartották az évente kötelező törvénynapokat. 1543-ban a törökök kezére került, akik feldúlták a királysírokat, és 1601-ben, amikor rövid időre fel kellett adniuk a várat, felrobbantották a koronázó templomot. A törökök kiűzésére egyesült seregek 1688-ban foglalták vissza az elnéptelenedett és nagyrészt elpusztult várost, ahol a 18. század elején nagy számban telepedtek le szerbek és németek is. A benépesedő Székesfehérvár ismét az újraéledő Fejér vármegye székhelye lett. Püspökségét 1777-ben alapította meg újból Mária Terézia. Az egyházi, valamint a Fejér vármegyei világi nagybirtokosok barokk és rokokó épületeket építettek a városban, ugyanakkor nyomásukkal erősen gátolták gazdasági és kulturális fejlődésében. 1938-ban, I. István halálának 900. évfordulójára a székesegyház romjait nagyrészt feltárták. A második világháború idején (1945 elején) a Budapest felé való áttörés reményében ellentámadást indító német csapatok heves harcokat folytattak itt. A felszabadulás után a település gyors fejlődésnek indult.
A település központjában áll az ország jelképe, az országalma. Székesfehérvár a honfoglalás óta az ország egyik fő katonai központja volt, innen indultak a keresztes hadjáratokra, a tatár és a török elleni harcokba a legnagyobb magyar királyok és hadvezérek.
A város ma is katonaváros. Otthont ad a Magyar Honvédség Parancsnokságának, valamint a NATO Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságnak.
Székesfehérvár alapításának 1000. évfordulója alkalmából a Magyar Posta 1972. augusztus 20-án forgalomba bocsátott egy hét címletből álló bélyegsorozatot. A bélyegképeket Légrády Sándor tervezte.
Az egyes bélyegképek feliratai: Géza fejedelem kijelöli a város helyét; Szent István, az államalapító; Országvédelem – hadseregszervezés; Államszervezés – törvényalkotás; Közművelődés fejlesztése; Külföldi kapcsolatok; Királyi székhely – az első főváros.
Surányi Barnabás
midio.hu
(Forrás: Honvéd Altiszti Folyóirat, 2022/4. – megjelenés alatt)
Címkék: 1050 éves, Alba Regia, jubileum, Székesfehérvér
