Hát, ez a könyv a szívem csücske. Legalább negyvenszer olvastam el a gyerekeknek, többször sorban, illetve csak egy-egy részt belőle, amelyiket éppen szerették volna.
Dani óvodás lesz. Nem túl boldog ettől, de aztán rájön, hogy ez bizony nagy büszkeség, hogy ő már ekkora nagyfiú. Az óvodában érdekes dolgok történnek, keresik a tavaszt (megtalálják), jön a doktor néni, lemennek a pincébe – de nem is ez a fontos, hanem hogy minden fejezet a kisgyermek lelkivilágába enged bepillantást. Mindezt remek humorral, de a legcsekélyebb gúny vagy szájbarágás nélkül, az íróra jellemző könnyed stílusban teszi. A gyerekek is és a felnőttek is pontosan megértik.
A kedvenc részemet emelném ki belőle, A porszívó– fűnyíró–helikopter című fejezetből:
„Dani szerette volna megmondani Jutka néninek, hogy azért szaladgál azzal a porszívóval, mert ha ő szaladgál vele, akkor az helikopter, de ha odaadja Ágikának, akkor csak porszívó. Ezért nem is adta mindjárt oda, hanem egyszer még körberepült vele, és az Ágika megint kiabált, hogy juj, ezt már megmondom.
Jutka néni pedig megint benézett az ajtón.
– Én nem értem, hogy mindig ezzel a porszívóval van baj! Ha nem tudtok vele szépen együtt játszani, akkor a porszívó visszamegy a szekrény tetejére.
„Na ugye – gondolta Dani –, ha a porszívó szépen vissza tud menni a szekrény tetejére, akkor világos, hogy helikopter, mert olyan porszívót még senki se látott, amelyik repülni tudna. De nem szólt semmit, odaadta Ágikának.
Ágika tologatta a babasarok babaszőnyegén, Gáborka nézte, hogy milyen szépen vágja itt is a füvet, Dani meg várta, hogy mikor repül fel.”
Hát nem zseniális?
Ács Judit
Janikovszky Éva: Már óvodás vagyok (Móra Könyvkiadó)
Címkék: #midióJudit, Gyerekkönyv, Janikovszky Éva, Könyv, Könyvajánló, Olvasni jó, Óvoda