MiDió.hu - Hetedik állomás - Kaptárkő és Felső Kőbánya

A kőbánya körüli területeken maradt meg legszebben a természetes növénytakaró. Száraz gyep és sztyeppfoltokkal mozaikos hajdani erdő uralkodó fái a mezei juhar (Acer campestre), a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), a molyhos tölgy (Quercus pubescens). A mélyebben fekvő, üdébb erdőfoltokban kora tavasszal megjelenik az odvas keltike (Corydalis cava), a bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides), később az erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), a kányazsombor (Alliaria petiolata), és a magas csukóka (Scutellaria altissima) is. Az erdő félárnyékos szegélyein az erdei gyöngykölessel (Aegonychon purpurea-coeruleum) találkozhatunk. Kissé távolabb, ahol az erdő felszakadozik, a gyepfoltokban tavasszal díszlik a védett tavaszi hérics (Adonis vernalis) és a homoki pimpó (Potentilla arenaria). A taposott útszegélyek mentén nyár derekától találkozhatunk szöszös ökörfarkkóróval (Verbascum phlomoides) és kánya harangvirággal (Campanula rapunculoides), fehér mécsvirággal (Silene latifolia).

A színpompás nappali lepkék közül csalánon fejlődik a nappali pávaszem (Inachis io) hernyója. Nem ritkák a következő védett lepkefajok sem, úgy mint a C-betűs lepke (Nymphalis c-album). a nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia), vagy a tölgyfaszender (Marumba quercus). Hosszasan lehetne még sorolni az itt előforduló védett állatfajokat: Júniusban alkonyatkor zúgva rajzanak a nagy szarvasbogarak (Lucanus cervus) és néha nagy hőscincérrel (Cerambyx cerdo) is találkozhatunk a fák törzsén. A környéken kifejezetten gyakorinak mondható az orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis), mely sokszor házikerti komposztálókban is kifejlődik, de leggyakrabban korhadó tuskók, vagy holtfa környékén találkozhatunk vele a nyári hónapokban. Az orrszarvúbogár lárvájában élősködik Európa legnagyobb méretű darazsa, az óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata). A nyári hónapokban gyakorta megfigyelhetők nagy riadalmat okozó, ámde veszélytelen példányai korhadó fák, vagy épp a komposztálók közelében. Odvakban fejlődik a pompás virágbogár (Protaetia speciosissima) lárvája, mely imágóját szintén a nyári hónapok során tudjuk megfigyelni. Elsősorban csapadékosabb időben, illetve napnyugta után felbátorodott erdei békák (Rana dalmatina) és zöld varangyok (Bufotes viridis) keresztezhetik utunkat. Az erdőt kísérő cserjések lakója a zöld gyík (Lacerta viridis).

Felhagyott mészkőfejtő és környéke

Diósd nyugati oldalában nagy kiterjedésű szarmata mészkővonulat található. Ezen vidék kevésbé ismert kőzete a bentonit, melyet a határban található kvarchomokkal együtt jól lehet hasznosítani. Már a 18. században megkezdődött a kő kifejtése, amely munkát adott a település férfi lakosságának. A kitermelt követ az ország különböző részeibe szállították, diósdi mészkőből épült sok budapesti bérház, felhasználták a Parlament, a Műszaki Egyetem építésénél, valamint a Budai Vár helyreállításánál is. Az 1900-as évek közepe táján a bánya beomlott. A megmaradt bányarészen még az 1980-as évekig folyt a kitermelés. Később sor került a bánya rekultivációjára; napjainkban a Felső Kőbánya biztosít helyszínt többek közt Diósd egyik városi rendezvényének, a Tavaszköszöntő Fesztiválnak.
Az 18-19. században a község lakossága fizetség ellenében az Alsó Kőbányából fejthetett követ házuk, présházuk építéséhez. A követ felhasználták kerítések, sírkövek, szobrok, vízszűrők és súrolópor készítésére is. A kőtörmeléket (proknit) utakra terítették. Az 1950-es években a mára már felszámolt tétényi sertéshizlaldába is szállítottak, ahol megőrölve a disznók etetésénél csonterősítő mészként alkalmazták.

Mik azok a kaptárkövek?

A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. Kaptárfülkéknek pedig csak azokat a fülkéket hívjuk, amelyek peremén – az épségben lévőknél még jól láthatóan – bemélyedő keret fut körbe, s széleiken néhol lyukak is kivehetők. A Pest megyei kaptárkövek és -fülkék 1981 óta védettség alatt állnak, 2014 óta pedig védettséget élvez a Magyarországon található összes kaptárkő. Kiemelt védelmüket ritkaságuk, érdekességük és az idegenforgalmi vonzerő mellett a tudomány érdekei is indokolják, hiszen elpusztulásuk esetén végleg megszűnne az esély, hogy titkukat valaha megfejtsék.

Ezen a helyen, az ún. Római-árokban három kaptárkő található. Jobbra a domboldalban találjuk az első sziklát, melyen mindkét kaptárfülke jó állapotban van. A második szikla (egyfülkés), az Alsó Kőbánya felé vezető út mélyén található. A völgyből meredek ösvény vezet a dombtetőre, amely egyenesen a harmadik sziklának ütközik. A negyedik fülkének csak a nyomait lehet látni a Kőbánya feletti sziklavonulaton. A Szidónia-hegyen az Árvalányhaj utcában kettő kő található, az egyik (háromfülkés) egy ház kerítésébe építve, a másik (kétfülkés) vele szemben látható.