A Baranya megyei Nagynyárádon működik ifj. Sárdi János kékfestő népi iparművész vezetésével a Nagynyárádi Kékfestő Műhely, melynek munkatársai előzetes időpont-egyeztetést követően szeretettel várják a látogatókat. Igény esetén a műhely kitelepült kiállításon mutatja be a kékfestés hagyományait és műhelytitkait.
A kékfestés hagyománya 2015-ben felkerült a szellemi kulturális örökségek magyarországi listájára, 2018. november 28-án pedig az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára.
Régen a sváb emberek hétköznapi ruháit jelentős részben kékfestőanyagokból készítették, ma ruhákat, lakástextileket és ajándéktárgyakat állítanak elő belőle, felhasználásával. Manapság a kékfestő mesterség kihalóban lévő szakma. A Baranya megyei Nagynyárádon élt a műhelyt alapító és annak nagy hírnevet szerző Sárdi János kékfestőmester (1920–2017), a népművészet mestere. A Sárdi János által alapított műhely 1948 óta működik Nagynyárádon. A műhelyt a mester fia, ifj. Sárdi János kékfestő népi iparművész műveli tovább, fenntartva a kékfestés hagyományos eljárásait, kiszolgálva ezzel a helyi igényeket, ugyanakkor a műhely turisztikai látványosságként is működik, fogad csoportokat és egyéni látogatókat is.
A kékfestést hagyományos módon indigóval, ma a jobban elterjedt indantrén kékfestéssel is végzik. A közel 500 darab nyomódúc egyik felét kézi mintázásra, másik felét gépi mintázásra használják. A mintákkal felviszik a vászonra a különböző formákat, ami a festés közben megvédi a festéktől. A festés után a mintaként felvitt réteget lemossák és visszanyerik a vászon eredeti színét. Magyarországon elsősorban pamutvásznat festenek, de lehet más természetes anyagot, lent, selymet is festeni ezzel a technológiával. A műhely eszközeinek a zöme, a nyomódúcok, a mintázógép (perrotin), a keményítőgép és a kalander több mint 100 éves, ma is az eredeti állapotában áll a műhelyben.
K. Z.
midio.hu
Illusztrációk: nagynyaradikekfesto.hu
Címkék: kékfestés, Nagynyárád, sváb viselet
