A Diósdi Fúvószenekar immár majdnem tíz éve szolgálja a város kulturális életét. A Diósdhéjban című helyi lap júliusi száma a zenekar egyik muzsikusával, Lukács Zoltán tubással készített interjút közöl, melyben szó esik az együttes múltjáról, jelenéről és terveiről.
Lukács Zoltán a kezdetekre visszaemlékezve elmondta: amikor a helyi újságban olvasta, fúvósokat keresnek az alakuló diósdi fúvószenekarba, remek kezdeményezésnek gondolta, hiszen sokkal kisebb településeknek is van igazán kiváló fúvószenekara, és mint diósdi lakos nagy örömmel csatlakozott az alakuló csapathoz. Az első megbeszélésen kilencen voltak. Harasztia Zoltánt – ő is tubás – ismerte, a többiekkel még nem találkozott, de hamar kiderült, hogy remek emberek, szépen összerázódtak. Klarinét, fuvola, szaxofon, három trombita, bariton kürt és két tuba volt a felállás. A zenekar professzionálisan muzsikáló tagjai nagyban segítették a jó hangzást és a felkészülést a koncertekre. Sajnos a létszám behatárolta, hogy milyen darabokat tudnak játszani. Nagyobb lélegzetvételű, összetettebb hangzású művek előadására nem volt lehetőségük, így maradtak a könnyebb dallamok, a sramli, a polka, keringő, operettbetétek, indulók.
Lukács Zoltán tubás
A Covid természetesen rossz hatással volt a társas tevékenységekre, így a zenélésre is, néhány taguk kilépett. Az eltávozott tagok pótlása időbe tellett, de megoldották. Sok segítséget kaptak az önkormányzattól, a német nemzetiségi önkormányzattól, ami segítette a megújulást.
Lukács Zoltán elmondta, ez maximálisan sikerült. Ráakadtak Rozbora Ádámra, aki elvállalta a zenekar művészeti vezetését. Ádámnak köszönhetően felfrissült a műsoruk. A tradicionális fúvószenekari darabok – indulók, sramli, polka stb. – mellett modernebb, közönségbarát dalokat, filmzenéket, discoslágereket, sőt egy Michael Jackson-válogatást is felvettek a repertoárba. Tagjaik száma rohamosan bővülni kezdett. A legutóbbi próbán már négy fuvolista, klarinétos, tenor kürtös, vadászkürtös, szaxofonos, két tubás és négy trombitás vett részt.
Rozbora Ádám karmester, művészeti vezető
A zenész szerint egy ekkora település, mint Diósd, megérdemel egy fúvószenekart, ami élő koncerteket ad a rendezvényeken, és távoli településekre viszi el a város hírét. Nagyon sok tervük van erre és a következő évre. Felvették a kapcsolatot a diósdi zeneiskolával. Megbeszéltek egy utánpótlás programot Szalóki Roland rézfúvós tanárral. A keze alól kikerülő nebulók, amint elérik a megfelelő szintet, folyamatosan jönnek a zenekarba. Lesz közös darabuk, amit az ifjú „tanoncokkal” fognak karácsonykor előadni, egy ismert filmzenét, valamint tervezik a zenekar mellett egy mazsorett csoport létrehozását is.
Csősz János szaxofonos
Lukács Zoltán csak javasolni tudja a zenetanulást tervezőknek a fúvós hangszereket, és természetesen a zenekarukat is. Mint elmondta az interjúban, néhány év alatt használható tudásra lehet szert tenni, gyakoriak a külföldi utazások, bulik, kulturált a közösség, örök barátságok alakulnak ki, sőt több házasság is született a zenekaron belül. Az együttzenélés alázatra és figyelemre tanít, és amit a leglényegesebbnek tart: élethosszig lehet csinálni, és csak pozitív hatása van.
Diósdon várhatóan a Kápolna-kerti Zenés Esték rendezvényén játszanak a nyáron, illetve szeptemberben a Szent Gellért Napokon. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak a koncertjeinkre.
midio.hu
Fotó: a zenekar archívuma
Címkék: Diósdi Fúvószenekar, együttzenélés, Lukács Zoltán, Rozbora Ádám
