Június 9-én Nádas Péter író megnyitotta a 93. Ünnepi Könyvhetet a budapesti Vörösmarty téren. Arra kértük a portálunkon rendszeresen publikáló, megnyilatkozó írókat, költőket, írják meg: érintettek-e valamilyen módon a könyv idei ünnepén, min dolgoznak jelenleg, illetve hogy látják napjainkban a könyv, az olvasás helyzetét.
Mohai V. Lajos József Attila-díjas, író, költő, esszéista
Az író, költő a Szótlan kórus című új verseskötetét dedikálja az Ünnepi Könyvhéten, a Prae Kiadó standján, június 10-én, pénteken délután 5-kor. A költő a könyv fülszövegével ajánlja a művet az olvasó figyelmébe:
„A költő alászáll az alvilágba, hogy felszínre hozza elveszített kincseit. A kincsek szavakban rejtőznek, sosem látott képekben és képzettársításokban; tárgyakban, hangulatokban, álmokban, illatokban, emlékekben. Egy hajdani utca ívében, a gyerekkor tüneményeiben, ahová ismeretlenül gyűlnek árnyak. A nyelvzene varázslata, a meglepő összhangzatok ismeretlen, mégis otthonos tájakra kalauzolnak. A lírikus a létezés titkait kutatja, benne a nemlétet is, a »nem ismert tartományt«, »melyből nem tér meg utazó«. Perszephonéhoz szegődik, Hádész ellenében. Közben a mesterség dimenzióit is fürkészi, az elődök létezéstechnikáit, Aranyét, Weöresét, Krúdyét, másokét, akik ott állnak írói-költői felfedezőútjainak sarokpontjain.
A Szótlan kórus versciklusai gondosan komponált világkép építőkockái, távoli koincidenciák, váratlan összecsengések gyűjteménye. A zuhatagos idő vízjeleinek arabeszkjeivel.
Kertem elakadt szívverés,
kocsonyás húsa gyommező –
fojtó párában gomolyog
tövisbozót és rózsatő.
Melankolikus líra? Ugyan. Önreflexió, viharzó élet, tünékeny nosztalgia, sorok közt bújócskázó játékok, a burjánzó természet látványának öröme, panteista derű; filozofikus meditációval ötvözve. A lét teljességének birtokbavétele. Utazzanak bátran Mohai V. Lajos elégikus tájaira. A mindenség igézete mindig igazi szellemi kaland.”
Havasi Máté író, a Zrínyi Kiadó szerkesztője
– Az idei könyvhéten a Vadmacskák – Az első bevetés című regényemmel leszek jelen, amelyet a NewLine Kiadó (K52) standján találhatnak meg az érdeklődők. Ez a kötet tavaly ősszel jelent meg, és azon ritka kortárs kalandregények közé tartozik, amely témájában is magyar vonatkozású. A cselekmény egy újonnan felállított fiktív rendőrségi operatív egység hölgytagjainak fejlődése körül bonyolódik. Hamarosan a folytatásnak is nekiállok…
Bár aggasztó statisztikákat hallok a magyarok olvasási kedvének olvadásáról, bízom benne, hogy az olvasás sosem fog teljesen kimenni a divatból. Amellett, hogy a szórakozás és a tudás lényegében kimeríthetetlen forrása, a világból való kikapcsolódásra és a lecsendesedésre is az egyik legjobb módszer. És ezekre mindenkinek szüksége van…
Hermann Róbert történész, egyetemi tanár
– Szombaton, 11-én délután 4-kor dedikálok az Osiris standján, mert a Nemzet és Emlékezet sorozatban megjelent az általam szerkesztett, Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc című 870 oldalas kötet. Várhatóan még az idén megjelenik angolul a 2001-ben kiadott, 1848-1849. A szabadságharc hadtörténete című kötetem. Jelenleg egy, a Rubicon Kiadónál készülő gyűjteményes köteten, illetve Zámbelly Lajos 1848-49-es honvédezredes emlékiratainak és iratanyagának a közreadásán dolgozom.
Néhány gondolat a könyv, az olvasás helyzetéről. Ha a könyvkiadói termést és a könyvterjesztők forgalmát nézem, akkor úgy vélem, korai temetni a nyomtatott könyvet – az e-könyv láthatólag nem tudta megingatni a szerepét. Ugyanakkor a fiatalabb korosztályoknál aggasztóan kezd visszaszorulni ez a fajta olvasáskultúra; még egyetemi hallgatóknál is komoly szövegértési problémák vannak. A 70-80-as évek tudományos ismeretterjesztő irodalmának nagy példányszámai aligha fognak visszatérni, de a kisebb példányszámokra mindig lesz kereslet. A minőségi szépirodalom is láthatólag köszöni szépen, megvan. Továbbra is aggasztónak látom a könyvterjesztési piac koncentráltságát, ami óhatatlanul torzulásokhoz vezet, magában a terjesztésben, a kiadványokhoz való hozzáférhetőségben, illetve alapvetően rontja a kisebb tőkeerejű kiadók pozícióit.
Sárhelyi Erika költő
– Az idei könyvhétre csak látogatóként megyek ki, keresve az újdonságokat, és őszintén szólva az akciókat, tekintettel a már-már csillagászati könyvárakra. Ilyen alkalmakkor szinte minden kiadónál le lehet csapni egy-egy kedvezményes lehetőségre.
Csak mozgolódik az ötlet, hogy az eddig megjelent két könyvem után talán összeállt ismét egy kötetnyi vers a 2019–2021 között megszületett alkotásaimból. Egyelőre csak gondolatcsíraként él a fejemben, bár kiválogattam már mintegy 80 verset. Ha esetleg megvalósulna, öcsém, Sárhelyi András lehetne a kötet illusztrátora, aki legelső, Hétköznapi józanság című könyvemet is illusztrálta.
Én hiszek a kézzel fogható könyvek és az olvasás örökkévalóságában. Azt gondolom, hogy mindig lesznek olyanok, aki az előző generációkból átplántálják az olvasás szeretetét az utódoknak. Ezzel együtt jómagam is aggódom: Vajon mi lesz a sorsa az én személyes könyvtáramnak? Vajon ha én már nem leszek, akad-e valaki, aki gondoskodik róla, hogy az általam becsben tartott könyveket továbbra is szerethessék?
Sánta György író
– A könyvhétre nem jön ki új kötetem, de a Hungarovox és a Papirusz Book standján kapható a tavaly napvilágot látott, Kit, mit, miért? című könyvem. Jelenleg ennek a folytatásán, második részén dolgozom, melynek Kit, mit, miért? – Második könyv lesz a címe; remélem, hogy a Papírusz Book kiadó jóvoltából jövő tavasszal kézbe veheti az olvasó. Röviden a munkáról: a jelenben játszódó, realista, társadalmi regény, amelyben szoros szálakkal fonódnak össze a rendszerváltás előtti és utáni idők eseményei.
Az olvasás szerepéről: mint általában minden író, nemcsak írok, de olvasok is, lehetőleg minél többet. Számomra magától értetődő, hogy a digitális világban sem hanyagoljuk el a könyvet. Mert az olvasás önismeret, önismeret nélkül elveszti lényegét az emberi lét; és az önismeret elmélyítésének legjobb, leghatékonyabb stúdiuma a regény és a vers. Számomra most éppen Baranyi Ferenc verseinek a könyvhéten megjelenő gyűjteménye jelenti ezt a stúdiumot.
Fodor Veronika író, költő, szerkesztő
– A könyvhétre időzítve ugyan nem jelenik meg könyvem, de korábbi munkáimat – így a legutóbbi, Talpra, magyar! című kötetemet – természetesen megvásárolhatják az olvasók. Könyveim fogadtatásáról gyakran kapok konkrét visszajelzéseket, éppen tegnap vettem részt Tallián Mariannal a III. Tücsöktalálkozón, Békésen. A beszélgetést Szil Ágnes, a Bárka szerkesztője vezette. Este a Szentivánéji álom című könyvemből olvasott Mariann részleteket, miközben az Erkel Ferenc Kamarazenekar Mendelssohn Szentivánéji álom-szvitjének átiratát játszotta. A gyerekek a találkozó zárásaként jutalomkönyvként kapták meg a mesekönyvet.
Az év végén jelenik meg a Holnap Kiadónál a Tudálékos úr könyvesboltja című meseregényem, ami a 8-10 éves korosztályt célozza meg, emellett több kéziraton is dolgozom.
A könyvheti megjelenéseket nézve, úgy gondolom: egyelőre nem esett vissza az olvasási kedv, melyet rengeteg színvonalas kiadvány igyekszik kielégíteni.
Bodza Klára előadóművész, énekpedagógus, népdalgyűjtő
– Örömmel számolok be róla, hogy a Papirusz Book kiadásában megjelent a Lélekzengő című önéletrajzi könyvem, melynek bemutatója a könyvhéten, június 12-én 16 órakor lesz a Dunakorzó 21-es pavilonjában (a Vigadó tértől balra). Minden kedves érdeklődőt szeretettel várok. A könyv az életemről, művészpályámról szól, születésemtől napjainkig.
Szerzője vagyok a Magyar népi énekiskola című ötkötetes tankönyvsorozatnak, már nem szándékozom több könyvet írni. Gyermekem nincs, férjem, Czidra László blockflőte-művész már húsz éve elköltözött ebből a világból. Ezt a könyvet azzal a szándékkal írtam, hogy legyen valami maradandó emlék rólam az utókor számára. Nagyon fontosnak tartom, hogy a mai modern világban a fiatalok is gyakrabban olvassanak, ne csak a számítógépet használják.
K. Z.
midio.hu
Fotó: midio.hu archív, Facebook
Címkék: 93. Ünnepi Könyvhét, Bodza Klára, Fodor Veronika, Havasi Máté, Hermann Róbert, Mohai V. Lajos, Sánta György, Sárhelyi Erika