Rövid, de annál szabatosabb könyvecske Lackfi Jánostól. Bevallom, eddig csak verseket olvastam tőle, de ez a fejezetekre bontott, édes-bús görbe tükör nagyon megnyerte a tetszésemet, fogok tőle olvasni más könyvet is.
Minden fejezetben kiemeli jellegzetes tulajdonságainkat, hol nevetünk, hol kesergünk rajta, de az biztos, hogy mindvégig bólogatunk. Történelmi példákat is mutat, levezeti, miért vagyunk mi olyanok, amilyenek.
Hiszen szeretünk panaszkodni, igaz?
Lovas nemzet vagyunk, ugye?
Találékonyak vagyunk, büszkék vagyunk, szeretjük az alkoholt, de nem koccintunk sörrel, meg a pacalt és egyéb furcsa ételeket… és természetesen: mindenkinél van bicska, de akinél nincs, annál is LEHETNE.
Mindezeket úgy írja le, hogy a betűk, szavak, mondatok kecsesen táncolnak a lapokon. Nagyon élvezetes olvasmány. Ha valakivel meg akarnám értetni a mi népünk lelkivilágát, biztosan ezt ajánlanám neki, kár hogy más nyelven talán nehezebben lenne érthető.
A második része a Milyenek még a magyarok?, biztos hogy azt is érdemes elolvasni.
Ács Judit
Lackfi János: Milyenek a magyarok? (Helikon Kiadó)
MiDió-megjegyzés: A napokban Lackfi-kollekcióval jelentkezett a Költér #öltözzversbe misszójának webshopja. A Lackfi János idézetekkel és a természet ihlette grafikákkal díszített pólókkal kifejezhetjük elköteleződésünket a versek mellett.
Címkék: #midióJudit, Könyvajánló, Lackfi János
