Amikor beköltöztünk, még nem úgy tűnt, hogy ebből háború lesz. Csak néha tűntek fel itt-ott. Talán, hogy megnézzék, kik zavarták meg főhadiszállásuk nyugalmát. Felmérték a terepet, hogy aztán felkészülten, szervezetten támadhassanak.
A ház régi. Valamikor a ’60-as években húzták fel, akkoriban még tudtak házat építeni. A falak néhol már megrepedtek azóta, persze. Fel kéne újítani, de most csak a legszükségesebbekre futotta. A villanyvezetéket muszáj volt, elfüstölt volna. Ekkora családnak, ennyi gyerekkel, fő a biztonság. A burkolatok maradtak, nincs velük baj. Picit retró, de nekem például pont bejön. Az a baj, hogy nekik is. Ezért jöttek egyre többen és többen, gondolom.
Reggeli közben rohantak le, az étkezőasztal mellett futott az első morzsaútvonal. A régi járólap rései közt felbukkanva kapaszkodtak fel az újcsempés falon. Aztán a nappaliban is megjelentek, a kibontott ajtó helyén. A felcsiszolt parketta jengadarabkái kissé meglazultak, így nem volt nehéz bevenniük a szobát. Végül a háló is harci tér lett: faltólfalig családiágyunk rövidke lábain menetelt a hadsereg, hogy álmainkba is bemasírozzanak.
Először próbáltuk házi fegyverekkel. Nátrium-hipoklorit és más gyilkos méregszerek. Öntöttünk, szórtunk minden francot, de csak még inkább felhergeltük őket. Nem tűntek el, ellenkezőleg. Talán a sütőpor miatt? Még nőttek is.
Gigaszörnyekkel találtuk magunkat szemben. Jó, ez már tényleg nem vicc. Mindjárt szülök, ezek meg itt megesznek minket. Megoldás kell, minél előbb, összeült a haditanács.
Visszavonulót fújtunk. Elterelő hadművelet: hadd higgyék, hogy győztek és övék a ház. Na persze, ellenkezőleg! A nyaralóból irányítottuk az újabb támadást, ám a végrehajtást most profikra bíztuk.
Előre fizettünk a bérgyilkosnak, és mondhatom, nem okozott csalódást. Elegánsan végezte el a rábízott munkát – se vér, se más nyomok –, pár méregzöld koporsó hevert csak a földön, mikor újra birtokba vettük hangyányi otthonunk.
Számlát viszont nem kaptunk. Hogy nem jön újra a fekete sereg, arra nincs garancia.
Sz. K. N.
Fotó: Unsplash
A szöveg Lackfi János online Kreatív Írás kurzusán született.
Címkék: Kreatív írás, Publicisztika