„Sárkányölő Szent György esője aranyat ér” – jegyezték meg dédapáink, ha langyos eső áztatta a határt Szent György napján (ápr. 24.).  Az eladósorban lévő lányok hittek benne, hogy megszabadulnak szeplőiktől, ha Isten madarai, a fecskék megjönnek az ókeresztény szent ünnepére. Némelyek megmosakodtak a varázserejűnek gondolt szentgyörgy-harmatban, hogy egészségesek legyenek.

Eleink szerint Szent Györggyel érkezik az igazi tavasz. Bármilyen volt az idő, a régi rómaiak megülték pásztorünnepüket.  A katonaszent hazai tisztelete István királyig nyúlik vissza: állattartók, lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények, cserkészek választották oltalmazójuknak. Rendszerint lóháton ábrázolták, amint legyőzi dárdájával a sárkányt.

Az állatok első kihajtása, a pásztorok, a juhászok fölfogadása nagy esemény volt a falvakban. Mivel a szent ünnepe hajdan rontáselhárító nap volt, dédapáink kapura tűzött zöldággal (nyírfa-, bodza- és vadrózsaággal) védekeztek az ártó erők ellen. Akadtak, akik három keresztet rajzoltak – az Atya, a Fiú, a Szentlélek nevében – az ajtókra a nagyszombati tűzszentelésből maradt faszénnel, hogy elűzzék a bajt a háztól. A jámbor lelkek harmatot gyűjtöttek lepedővel, amit ráterítettek a fejős állatra, hogy jól tejeljen. Mivel szerencsét hozónak gondolták a „szentgyörgyi pillét” (lepke), úgy hitték, hogy aki megfogja, annak sok pénzt hoznak az állatok őszre.

KIhajtás a Hortobágyon

Mivel a földből élők szerint „a búzát porba jó vetni, a kukoricát sárba”, a tapasztalt gazdák örültek a György hetében hullott esőnek. Elvetették a kukoricát, babot, uborkát, dinnyét. Ha békák kuruttyolásától volt hangos a vidék, korai nyárra számítottak. Dédapáink gazdag betakarítást reméltek, ha a varjú nem látszott ki a vetésből. A búza az életet jelentette és megszentelték Márk evangélista ünnepén (ápr. 25.). Megbecsülték a szentelményből tépett búzaszálakat: imakönyvben őrizték, kenyeres kosárba rakták, koszorút fontak belőle templomi zászlóra, búcsúkeresztre. Sokan megáldották a szőlőt is, hogy jégverés ne fenyegesse a szüretet. Az öregek megfigyelték, hogy a Márk-napi fülemüleszóval a szép tavasz karöltve jár.

Szent György-napi vásár

 

Fekete Zsuzsanna

 midio.hu

Illusztrációk: Facebook