Az átlagember számára talán az utcanevek változásai jelzik leginkább a történelmi fordulatokat. Így volt ez Budán  is.

Már a XIX. század derekán az egyes területek új neveket kaptak, a lakosság által adott német elnevezéseket a reformkor hazafias szelei elsöpörték és szép magyar neveket adtak helyette. Döbrentei Gábor író barátaival már 1844-ben felvetette az utca- és határnevek megmagyarosítását, és ennek keretében 1847. június 16-án a Tündérhegyen felolvasták a budai körzetek új magyar neveit. Hosszú lenne sorolni, de így lett Schawenbergből Sváb-hegy, Sonnenbergből Naphegy, valamint középkori oklevelek eredeti neveinek felelevenítésével Rézmál, Sas-hegy stb. Utaltak történelmi eseményekre, pl. Buda 1866-os visszafoglalásával kapcsolatban Petneházy rét, Törökvész, majd a Rákóczi felkelésre emlékeztetve Kurucles és még sok másik. Általában ezek az elnevezések hamar meghonosodtak, de például a Johannesberget hiába nevezték el Pozsonyi hegynek, ma is Jánoshegynek nevezik. Újlak, a középkorban volt Szentjakabfalva, a német bevándorlók által adott Neustift magyar fordítását kapta.  Rózsadombot már a XIV. században így nevezték, érdekes módon a szomszédos Rézmál is ugyanazt jelentette. Hivatalosan csak 1990-ben kapta ezt a nevet.

A Vérhalom utca és tér 1847-ig Franzisciberg; 1896-ban kapta ezt a nevet, mert állítólag ide vitték a lefejezett Hunyadi László testét. Szép Ilona nevű kellemes területrész is ugyanebben az évben a Hűvösvölgyi u. 4. sz. alatti vendéglőtől kapott nevet. Lipótmező névadója nem valamelyik Habsburg császár volt, hanem a „Sárga ház”, amely Götz Lipót molnár telkein épült fel. A Szabadság út és a hasonló nevű tér 1922-től Horthy Miklós nevét viselte 1945-ig.

Talán a legnagyobb port a Széll Kálmán tér névváltoztatásai kapták. Eredetileg egy agyaggödör volt itt, a középkori Logod falu határán, utána sportpályák, majd közlekedési csomópont. 1929-ben kapta a néhai miniszterelnök nevét, amelynek második tagjára utalva sokan csak egyszerűen Kalefnek nevezték, mások szerint a kalefaktor szóból ered az elnevezés, amely kellemetlenkedő, akadékoskodó emberek jelzője volt. Nagy károkat szenvedett a tér az 1945. februári Várból való kitöréskor; a romhalmazt Sztálin térnek nevezték 1951. november 9-ig, amikor is Moszkva tér lett a neve. Egészen 2001. május 12-ig, amikor visszakapta a Széll Kálmán tér nevet.

Emlékfotó a Széll Kálmán téren 1905-ben

Legfontosabb közlekedési útvonala, valóssággal ütőere a kerületnek a Margit körút. Eredetileg Ország útnak fordították a német eredetiből, egyes részleteit különbözőképpen nevezték: Felső-Ország út, Ó fő utca, Püspök utca, Prímás utca. Ezeket az elnevezéseket 1870-ben magyarosították, és 1984-ben megszületett a Szent Margit körút. 1945–1992 között Mártírok útjának nevezték, az itteni fogházban raboskodó baloldaliakról. Valamivel lejjebb található a Széna tér, amely 1879-től viseli ezt a nevet, azelőtt Johannesplatz, azaz János tér volt a neve. 1956-ban nagy szerepet kapott, gyakran emlegették, mert a metró építésének felvonulási épületeiben felkelők foglaltak állást, köztük a híres Szabó bácsi.

Bem rakpart: Duna sor lett a német Donauzeile, majd 1947-től Margit rakpart.  Az nyilasok által itt Dunába lőtt Mónus Illés szociáldemokrata vezetőről nevezték el 1945-ben, majd 1951-ben kapta Bem tábornok nevét.

Néhányat ragadtunk csak ki az utcanevek változásaiból. Semmi sem örök, az utcai névtáblák főleg nem. De tanulni lehet belőlük!

 

Róbert Péter

midio.hu

Illusztrációk: Fortepan

Címlapkép: A Széll Kálmán tér 1906-ban

 

Címkék: Buda, Schwabenberg, utcanevek