Szent Mihály hava és Szent Mihály napja a néphagyomány szerint nagy jelentőséggel bír: az igazi, hideg ősz eljövetele és a gazdasági év évfordulója egyben.
Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni
Az állattartók a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt egyben. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek. A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. A Bács megyei Topolyán, ha valaki arra kényszerült, hogy költözködjék, azt mondták róla: „No ennek is már szentmihály van”.
A pásztorok ilyenkor egészítették ki felszerelésüket, és e naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
Itt még pihen a nyáj, majd szeptember végén indulnak haza
Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például: „Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni;” „Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.” Vagyis aki Szent Mihály-nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember. Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”
Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pereszlényiek kemény télre jósoltak, ha Mihály napján dörög.
Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni. E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (november 25.) tartott. Mihály-nap a név gyakorisága miatt kedvelt névünnep maradt országszerte.
A bárányok nem hallgattak
Térségünkben több helyütt is megemlékeztek Szent Mihály napjáról. Mint Garainé Ordas Dórának a – Zámori Hírek októberi számában megjelenő –tudósításából megtudjuk, Pusztazámoron az idén is megrendezték a Szent Mihály- napi vigasságot, melynek látványos mozzanata a legelőre kiterelt nyáj „visszafogadása”, a számadás napja.
Merre van az arra?
Ennek kapcsán a programon részvevők megtekinthettek egy terelőbemutatót, amelynek keretén belül a bárányokat a pásztorkutyák gazdájuk utasításának megfelelően igyekeztem a megfelelő irányba rendezni. Előszőr egy ausztrál kelpie fajtájú kutya, majd egy pumi mutatta meg, hogy kell a birkákat megfelelő irányba hajtani. A kutyák azt sem nézték tétlenül mikor a birkák véletlenül kitörtek a kordonból, és pár másodperc alatt megmutatták nekik, hogy hol a helyük, és beterelték őket a „karámba”.
Majd a kutya megmutatja
A bemutató után a Sóskúti Fúvószenekar dalai csendültek fel, majd kiosztották a szalonnát, hagymát, kenyeret. Ezt követően meggyújtották a máglyát és a körülötte kialakított tűzgyújtó helyeken megkezdődött a szalonnasütés.
Lobognak a Szent Mihály-napi máglyák, sül a szalonna
K. Z.
Forrás: Arcanum, Zámori Hírek
Címlapfotó: Juhnyáj a Marosvécshez közeli esztenán (midio.hu-archív)
Fotó: Zámori Hírek, midio.hu-archív
Címkék: babonák, birkaterelés, néphagyományok, Szent Mihály-napja
