MiDió.hu - Történelmi és természeti kincsek nyomában

Augusztusban – a Debreceni Nagyerdőért Természetvédelmi és Kulturális Egyesület tagjaival – sikerült másodszorra is eljutnom Albániába. Tavaly egyszuszra tettük meg a több mint 20 órás utat, ezért idén beiktattunk egy tranzitszállást. A buszos utazás fáradalmait hajókirándulással pihentük ki a Dunán, a Kazán-szorosban. Albániában főleg a történelmi és természeti kincsek megismerése volt a célunk.

Szállásunk az Adriai-tenger partján, a Tirana megyéhez tartozó üdülőfalucskában, Qerretben volt. Innen csillagtúra-szerűen látogattunk el a kiválasztott helyekre. Az utak minősége, illetve a rengeteg útépítés alaposan meghosszabbította a menetidőt. De mindenért kárpótolt a sok különleges élmény.

Odafelé az Al-Duna legszebb részén tettünk egy nagy kört. Itt a Duna a legkeskenyebb (150 m), de itt van a világ legmélyebb folyami pontja közel 90 m-rel. A hegyoldalba felnézve Decebal dák király kőbe faragott képmása tekintett vissza ránk. Megkapó élmény volt látni a Duna déli oldalán Galambóc várát.

Már Albániában egy sajátos fahídon a Zvernec falu lagunájában található szigetre jutottunk, ahol egy régi ortodox monostort néztünk meg.

Utazásunk negyedik napján kisbuszokra szálltunk, hogy kanyargós hegyi utakon eljuthassunk Európa Grand Canyonjába, az Osumi-kanyonba, Albánia egyik leglátványosabb természeti látnivalójához. Az Osum folyó szurdoka 2-3 millió évvel ezelőtt vízerózióval alakult ki; 26 km hosszú és 450 m tengerszint feletti magasságban található. A folyó a kanyonban 70–80 m magas sziklafalak között kanyarog, szélessége 4 és 35 m között ingadozik. Három kilátópontról csodáltuk meg a szépségét, az egyiknél le is mentünk megmártózni a vizébe. S mivel az Osum folyó keresztülfolyik Beraton, az ezer ablak városán, s utunk arrafelé vezetett, hazafelé újraélhettük tavalyi ottani élményeinket.

Megnéztük a Kepi i Rodonit félszigetet – melyet Rodon-fokként, illetve Szkander bég-fokként is emlegetnek. Több helyütt is megtapasztaltuk, hogy a kecskék láthatóan jól érzik magukat a strandokon. Különböző bunkerekkel is találkoztunk útunk során, minden mennyiségben és méretben!

A bektashi muszlimok szerint a világ közepe Albániában található. Albániában négy fő vallást gyakorolnak a hívek, a katolikust, a görög ortodox keresztényt, a szunnita muszlimot és a bektashi muszlimot. Ez utóbbi egy misztikus rend, amely Iránban jött létre, de végleges formája a 16. században Törökországban alakult ki. A bektashik közé tartozott Gül Baba is, akinek sírja a mi Rózsadombunkon található.

Hazafelé Montenegrón keresztül jöttünk. A busz ablakából gyönyörű látvány tárult a szemünk elé, a Dinári-Alpok sziklás hegyvonulatainak, Montenegrónak, majd Szerbia vizes élőhelyeinek, nemzeti parkjainak – Skadari-tó, a Biogradi Nemzeti Park, a Tara és a Lim folyók, a mesterséges Zlatari-tó, az Uvac folyó völgye, Zlatibor – megkapó látványa nyűgözött le bennünket.