Nyári kalandozásaim alatt, legnagyobb örömömre, eljutottam a történelmi tanulmányaim során oly sokszor felbukkanó Kufstein várába, ahova számos politikai foglyot, rebellist hurcoltak el a Habsburgok a birodalom több országából, köztük Magyarországról is.
Kufstein vára az Inn folyó völgyében, az Alpok magas hegyei között, Ausztria és Németország határán, az osztrák Tirol tartományban található. Az erődítmény a város fölé 100 méterrel magasodó sziklaszirtre épült. 1205-ben a bajor püspök építtette. 1504-ben I. Miksa osztrák császár megszerezte a környéket a bajoroktól, megerősítette a várat, és 1512-ben felépíttette a 4–8 méter vastag falakkal rendelkező, bevehetetlen Császártornyot. Miksa a várost Tirolhoz csatolta, azóta is odatartozik, annak ellenére, hogy a bajorok a napóleoni háborúk alatt rövid időre visszafoglalták. A Császártorony 1865-ig rettegett börtön volt, több híres magyar honfitársunk raboskodott itt hosszabb-rövidebb ideig.
A magyar történelem hírhedt vára képzeletemben a világ végén, eldugottan várja igaztalanul bebörtönzött foglyait, és a vártorony kicsi ablakai megközelíthetetlenül néznek a semmibe. Manapság már teljesen megváltozott a környék, de ha behunyom a szemem, magam előtt látom a több száz évvel ezelőtti világot. Magas hegyek, sötét, áthatolhatatlan erdők, úttalan utak, sziklaszirt, rajta egy erős vár, a szikla lábánál középkori városka, és a hömpölygő Inn folyó. Ezért aztán varázslatos élmény volt, mikor végre a valóságban is megpillanthattam Kufstein várát és a város eredeti formájában megmaradt több száz éves utcáját.
Kufsteini utcarészlet
Az erődbe ma panorámalifttel vagy az eredeti lépcsősoron lehet feljutni. Felvonó már a középkorban is működött, a rabok egy nagy mókuskereket hajtottak körbe, és azzal húzták fel a kocsit, amin az ellátmány volt. Mi a nehezebb utat választottuk, és megérte a különleges hangulatú lépcsősoron baktatni fölfelé. Megérkeztünk a várudvarra, ahol a falak között barangolva a teraszokról gyönyörű kilátás nyílik az Inn völgyére és a környező hegyekre. A várfal sötét termeiben ugyanolyan sötét kiállítást láthattunk a középkor rendkívül változatos kínzóeszközeiből és kínzási eljárásaiból. Hihetetlen, hogy az emberi elme gonosz ötletei milyen végtelenek.
A vár aljában
Az erődítmény mai formáját a 15–16. században alakították ki, részei a háromszintes épület mellett a Császártorony, a Polgárok tornya, a Körbástya és a Rókatorony. A Polgárok tornyában helyezték el a vár mai ékességét, az 1931-ben készült Hősök orgonáját, melyet az első világháborúban elesett katonák emlékére állítottak. A hatalmas orgona zenéje a torony nyitott ablakain keresztül 15 km távolságra is elhallatszik. Minden délben megszólal, de nyáridőben délután 6 órakor is felcsendül az orgonaszó.
A várudvar
Vártúránk végére hagytuk a számunkra legizgalmasabbat, a Császártornyot, mely a 18–19. században börtön volt, főleg a Habsburg-uralom ellen lázadó politikai foglyok börtöne, köztük sok magyaré is. Csigalépcsőn jutottunk fel a torony legmagasabb szintjére, ahol körben a rabok cellái vannak, az előtérben pedig egy hatalmas tábla, melyen az összes itt bebörtönzött neve olvasható. A 10-es cellában a magyar állam emlékkiállítást rendezett be a magyar politikai foglyok tiszteletére.
A Hősök orgonája
Az egyik leghíresebb fogoly Kazinczy Ferenc, a költő és nyelvújító, akit a Martinovics-féle jakobinus összeesküvésben való részvételéért először halálra, majd várfogságra ítéltek. Ezekről az időkről szól a Fogságom naplója című híres műve. Kazinczyn kívül a kufsteini börtönben raboskodott Wesselényi Miklós, Batsányi János, Szentjóbi László, Czuczor Gergely és még sokan mások, akik szót emeltek a Habsburg-elnyomás ellen. Az 1848–49-es szabadságharc több tisztje „vendégeskedett” a toronyban, valamint két híres női rab is, Teleki Blanka grófnő és Lövey Klára pedagógus, akik szintén a szabadságharcban való részvételükért kerültek a várbörtönbe.
Lépcsősor
A börtön történetében talán az egyik leghíresebb, illetve leghírhedtebb fogoly a 13-as cella lakója, Rózsa Sándor volt, akit azért ítéltek el, mert szabadcsapatával csatlakozott a 48-as honvédsereghez. A betyárvezér, az egyetlen köztörvényes fogoly, olyan ismert és különleges volt, hogy vasárnaponként láncra verve mutogatták a város főterén.
Cellaajtó
A történelmi lecke és nagyjaink iránti tiszteletadás után a gyorsfelvonóval mentünk le a várból, hogy megcsodáljuk a kilátást a városra, ami modern házai között rejt egy kincset, a vár lábánál egy kicsi utcát, mely évszázadokat röpít vissza az időben.
A rabok névsora
Kazinczy Ferenc emléktáblája
Teleki Blanka és Lövey Klára emlékezete
A város első írásos említése 788 körül történt. Jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolított le, ezért 1393-ban városi jogot kapott. Környékén egyházi szőlőbirtokok voltak, és főleg borkészítéssel foglalkoztak. Az eredeti formájában megmaradt utca épületei az 1400-as éveket idézik. Egyik háza 1409 óta folyamatosan Borház vendéglőként üzemel.
Rózsa Sándor cellája
A középkori utcácska varázslatos hangulata elkísért minket a hazafelé vezető utunkon. Gondolataim sokáig a híres magyar hősökön jártak, akik szembeszálltak az elnyomók uralmával, és bátran vállalták nézeteiket a büntetés árnyékában is.
Középkori utca
A Borház fogadó bejárata
Befejezésül álljon itt néhány sor Kazinczy Ferenc Fogságom naplója című művéből.
„A várba négyszázötvenhét grádics viszen, ha jól jegyzé meg Szulyovszky, s a status foglyai ott egy toronyban tartatnak, mely tizenhárom rekeszeket foglal magában. A dachstuhl (oszlop, mely a fedel közepét tartja) oly vastag, hogy három ember összefogott kézzel nehezen ölelhetné körűl. Ez körűl fut el a folyosó. Minden két szobának egy pitvara van. A szoba alacsony, az ablak nagyocska, s párkányát elérheti a térd. Az ablak falában nem csak vasrúd, hanem drótbul font rostély is. A szoba ajtaja s a parányi kemence egészen elfogják a négy fal egyikét. A szoba ajtaja belűlről vas pléhhel vala bevonva, s azon egy ablaklyuk, de amelyet kívűlről mindég zárva tartottak. Holmit ezen adának be, mert az ajtó csak szombaton nyittatott meg a kapitány jelenlétében, míg a borbély a szenvedőt megberetválá, s a gyomorszék kiüríttetett.”
Rásó Ica
midio.hu
Fotó: A szerző felvételei. Címlapkép: a Császártorony
Címkék: #midióIca, Kazinczy, Kufstein vára, Rózsa Sándor
