


Tizenöt dolog, amiért hálás lehetek ebben az évben. Vagy több.
Visszatekintünk, számot vetünk, értékelünk. Nem volt ez egy könnyű év, senkinek sem. Veszteségekkel, fájdalmakkal és nehézségekkel néztünk szembe mindannyian, a koronavírus kapcsán mindenképpen, és sokan attól függetlenül is. Mégis, mindig van miért hálát adni. Ezeket...
„Szeretném neki megköszönni” – Személyes vélemény az utóbbi napok egyik fő témája kapcsán
Több mint öt éve szerveztek egy nőknek szóló programot, női esélyegyenlőség témában. Az egyik előadó Pál Feri volt, „Önbizalmat önbecsülésre” cím állt a nevénél a meghívón, és a másik két téma is érdekesnek ígérkezett. Nem volt kérdés, hogy elmegyek-e az ingyenes...
Rózsi néni karácsonyi angyala lehetek újra. Te kié leszel?
Ki emlékszik Rózsi nénire? A koronavírus-járvány magyarországi első hullámának idején jelent meg írásunk a Pesti úti idősotthonban élő néniről, hogy olvasóink imáit kérjük érte, és minden betegért, akit hozzá hasonlóan elért a vírus. Rózsi nénit úgy ismertem meg, hogy...
Megvárom, hogy ők kérdezzenek… Egy anya gondolatai az elfogadásra tanító mesekönyv kapcsán
Az alábbiakban előbb egy jegyzet, majd e személyes véleményt tükröző íráshoz fűzött gondolatok következnek a Meseország mindenkié című könyvvel kapcsolatban. A minap a hároméves kisfiunk egy inget vett ki a szekrényből reggel, a szokásos póló helyett. A jóleső...
Mészáros József posztumusz Diósd Városért Díjban részesült
A MiDióval éltünk a lehetőséggel, és posztumusz kitüntetése javasoltuk a honlapunkon korábban felidézett egykori közösségszervező lokálpatriótát, Mészáros Józsefet. Az alábbiakban honlapunk szerkesztőjének beszédét adjuk közre, mely a 2020. szeptember 21-i városi...
Hála és köszönet! Ilyen volt a MiDió mesés sétája
Szeptember első hetében szerveztük meg a MiDió történetének első nyilvános eseményét, melynek időpontját honlapunk fennállásának második évfordulójához kötöttük. Mesés sétánk iránt az ÉrdMost.hu portál és az Érd FM 101,3 rádió is érdeklődött, az Érd TV-nél...
Mese a diósdi aranydiókról
Egyszer régen, amikor a nagymamák még egészen picike kislányok voltak, a nagypapák pedig kisfiúk, olyan kicsik, mint most Te, vagy talán még kicsit kisebbek, volt Diósdon egy különleges diófa. Első ránézésre semmiben nem különbözött a többi diófától, pont olyan szép...
Példaképünk, Bea: „Most, a születésnapján csak azt kérem, hogy lehessen sokáig velem”
Tavaly szeptemberben írtunk egy fantasztikus, világbajnok párosról, Belényi Beáról és kutyájáról, Zenről. Bea gyerekkora óta kutyákkal foglalkozik, hivatásától soha semmilyen nehézség nem térítette el. Egy időben farkasokat is nevelt, az utóbbi években pedig kutyáival...
Köszönet és hála – Diósdi óvó nénit jelöltünk a Nők Magyarországért-díjra
A Nők Magyarországért Klub felhívást tett közzé olyan nők elismerése céljából, akik a COVID-19 járvány idején bátran, kitartóan és példamutató módon helytálltak. Éltünk a lehetőséggel, és Molnárné Nagy Marianna diósdi óvónőt, az óvoda intézményvezető-helyettesét,...
Elment egy nagy bajnok, és megszólalt a lélek
Szerda este furcsa, megmagyarázhatatlan félelmet éreztem. Másnap reggel jött a döbbenet. Amiből sokan azóta sem térünk magunkhoz. Mert hiába nem ismertük személyesen, akkora hatással volt az életünkre, amekkorával csak kevesen. Most sokat írnak róla. Néhány napra...
Anyaságról, körforgásról… Gondolatok egy csésze kávé körül
MÉZZEL Miután tisztába tettem, megszoptatom. Miközben szopizik, elalszik a párnán. Miután elaludt, még szopizik. Miután mélyebben alszik, megpróbálom betenni a rácsos ágyba. Miután sikerült betenni a rácsos ágyba, és nem ébredt fel, és biztonságban van, mert nem esik...
Nincs garancia
Amikor beköltöztünk, még nem úgy tűnt, hogy ebből háború lesz. Csak néha tűntek fel itt-ott. Talán, hogy megnézzék, kik zavarták meg főhadiszállásuk nyugalmát. Felmérték a terepet, hogy aztán felkészülten, szervezetten támadhassanak. A ház régi. Valamikor a ’60-as...
Hogyan segíthetnék? – Szegények angyalai a járvány idején
Az Ima Rózsi néniért – és mindenki másért című írásunkat követően – melyet nagy örömünkre megosztott a Magyar Kurír katolikus hírportál – sokan írtak nekünk üzenetet, hogy nagyon megérintette őket Rózsi néniék története, a Sant’Egidio közösség segítő tevékenysége....
„A szívből jövő dolgokra teremtődik idő” – Beszélgetés a MiDió ötletgazdájával
Októberben, a választások után feladatot kaptam: megbízott szerkesztőként segítsem a Diósdhéjban havilap munkáját mindaddig, amíg az újság pályáztatása lezajlik. Tapasztalat híján, ellenben annál lelkesebben láttam munkához. Majd rájöttem, azért jó lenne egy kis...
Ima Rózsi néniért – és mindenki másért
14 óra 58 perc. Nézem az időt a telefonom kijelzőjén, és Rózsi nénire gondolok. Rózsi nénire, és a többiekre. A több mint száz öregre, akik pozitív teszttel a Korányi Kórházba kerültek néhány napja a Pesti úti idősotthonból. Háromkor kattan a falióra a nappaliban....
Féltem a haláltól… Aztán közelebb mentem
Azt hiszem, a koronavírus-járvány kapcsán nem is a halál rémiszt meg legjobban. Sokkal inkább annak módja, ahogy történik. Az, hogy a szeretteiktől távol halnak meg emberek. „A kórházi halál még a fronthalálnál is szörnyűbb” – írja Polcz Alain. A híradásokból tudjuk:...
Rímes karantén, avagy egy kisgyerekes anyuka érzései
Rímes karantén Egész nap csak feküdnék a kanapén… Telhetne így is az önkéntes karantén. Mehetnék színházba, moziba, A nappalifalak közt Shakespeare játszana. Online filmek garmada: Bruce Willis, Hugh Grant, Santana! Mert koncert is lenne, látszana: fesztivál,...
Esély egy elfelejtett erényre: engedelmesség
Valaki ráült a mellkasomra. Nem látom, de folyamatosan érzem. Hol jobban, hol kevésbé. Szorít és nyom, az érzés állandó. Sokszor eszembe jut ezekben a napokban, hogy az életemben meghatározó szerepet betöltő emberek mit gondolhatnak a mostani helyzetről. A helyzetről,...
Egy „diósdi panzió(s)” Ausztriában
2007 augusztusában jöttek Diósdról a kétezer lelkes alpesi településre, Türnitzbe. A férj, Huba egy utazása során szeretett bele a tájba. Majdnem olyan, mint Erdély – érvelt a költözés mellett párjának, Annamáriának, szülőföldjükre utalva. A panziót igen lerobbant...
„Megnyugtató, hogy hisznek, és talán megértették azt, hogy minden értünk történik. A rossz dolgok is…”
Három kisfiú anyukája. Régóta álmodozott arról, hogy egyszer éttermet nyit, és az álma nemrég valóra vált. Az idáig vezető út nem volt könnyű, ám az őt ért tragédia után is vallja: ha lelki gazdagság és testi egészség van, akkor mindenünk megvan. Története sokaknak...
Szívmelengető sütemények – Példát mutat a diósdi pékség
Nemrég számoltunk be róla, hogy Diósd egy szuper kézműves pékséggel gazdagodott. A jó kenyérre már igazán ki voltak éhezve a diósdiak. Az üzletet látva sejteni lehetett, hogy sok finomság lesz a kínálatban, de hogy ennél többet is ad a Diósdi Kiskifli, arra...
Cipő karácsonyra
Jó ideje már, hogy minden vasárnap ott állt a templom előtt. A jelenléte nem volt tolakodó vagy provokáló, egyszerűen belesimult a tízórás szertartásra érkező emberek sokaságába. Köszönt, az idősek előtt kinyitotta az ajtót, felsegítette a babakocsit a lépcsőn. Néha...
Öltözzünk szeretetbe! – Böjte Csaba adventi estje Diósdon a dévai gyerekekkel
A dévai Kolostori Kölyökszínház szereplői egy estére színházat varázsoltak Diósdra: december 7-én a focipályán felállított színpadon felcsendült A muzsika hangja. Az otthonban élő gyerekek és fiatalok elkísérték a Pest megyei kisvárosba Böjte Csaba ferences rendi...
„Örömmel jöttem Diósdra” – Aranyóra Filó Kristóf atyával
Aranyóra. Így nevezik azokat az első, háborítatlan perceket, amit az újszülött kisbaba közvetlenül születése után édesanyjával (még jobb esetben édesapjával is) tölthet, még mielőtt bárki és bármi más megzavarná őt a külvilágban. Hiszen a súlymérés, fürdetés ráér,...
A legnagyobb szerelem, a legjobb rendező
Néha megfeledkezünk az álmainkról útközben. „De az élet mindig tartogat meglepetéseket. Valami kis csavart, hogy megmutassa, milyen szép. Milyen kivételesen szép.” Bármennyit tudott dekázni. Tényleg. Akár egy zsonglőr valami híres cirkuszban, a labda csak akkor...
Volt egy álmom… Megnyílt a pékség Diósdon!
Volt egy álmom… Tolom a babakocsit egy szép (őszi/téli/tavaszi/nyári) napon Diósd utcáin. Kezemben tejeskávé, papírpohárban. Épp most hoztam a kézműves pékségből. A Kápolna-kert felé tartunk, itt egy padon megpihenek, iszogatom a kávém és nagyon boldog és hálás...
Az én nagymamám és a gyerekeim nagymamája – Mások vagy mégsem?
“Az én nagymamám és a gyerekeim nagymamája első ránézésre nem igazán hasonlítanak. De belül, azt hiszem, mégis hasonlóak. Sőt. Az én nagymamám, a gyerekeim nagymamája és valószínűleg a legtöbb nagymama a világon, igazából egyformák. Régen és ma, közel és...
Bea és Zen világbajnokok! Romkutatásban nincs jobb náluk
2019. szeptember 17-22. között rendezték meg a 25. IRO Mentőkutya Világbajnokságot Franciaországban, melyen romkutatás versenyszámban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság színeiben induló, a Pannon Kutyás Kutató Mentő csapatának tagja, Belényi Bea és hatéves...
Csapd le csacsi, földön és égben – Szülőnek lenni saját gyermek nélkül is lehet
Vannak, akik úgy válnak csodálatos (nagy)szülőkké, hogy nem adatott meg nekik saját gyermek. Ez a történet róluk szól. Bármennyire szerették volna, nem született gyermekük. Talán ezért fogadták örökbe szinte azonnal az új szomszédok ötéves kislányát. Az örökbefogadás...
Volt egy lány is
“Igen, a szerzetesházban, a világban, vagy a családban, a Te rejtett jelenlétedért minden egyes emberben, ki utamon elém kerül, ma Neked hálát adok, Uram” – így szólt az ima, amit aznap reggel a templomból néhány hete hazahozott kis füzetből olvastam, majd...
Diósdi JÁTSZÓTÉRKÉP
Az idei szeszélyes tavasz egy délelőttjén 21 hónapos állandó túratársammal nem ragadtunk le egyetlen játszótérnél, körbejártuk a központban lévőket (épp nem esett), majd délután (már nem esett) ellátogattunk a tőlünk távolabb eső két diósdligetire is, hogy teljes...