Hála és köszönet! Ilyen volt a MiDió mesés sétája

Hála és köszönet! Ilyen volt a MiDió mesés sétája

Szeptember első hetében szerveztük meg a MiDió történetének első nyilvános eseményét, melynek időpontját  honlapunk fennállásának második évfordulójához kötöttük. Mesés sétánk iránt az ÉrdMost.hu portál és az Érd FM 101,3 rádió is érdeklődött, az Érd TV-nél...
Mese a diósdi aranydiókról

Mese a diósdi aranydiókról

Egyszer régen, amikor a nagymamák még egészen picike kislányok voltak, a nagypapák pedig kisfiúk, olyan kicsik, mint most Te, vagy talán még kicsit kisebbek, volt Diósdon egy különleges diófa. Első ránézésre semmiben nem különbözött a többi diófától, pont olyan szép...
Elment egy nagy bajnok, és megszólalt a lélek

Elment egy nagy bajnok, és megszólalt a lélek

Szerda este furcsa, megmagyarázhatatlan félelmet éreztem. Másnap reggel jött a döbbenet. Amiből sokan azóta sem térünk magunkhoz. Mert hiába nem ismertük személyesen, akkora hatással volt az életünkre, amekkorával csak kevesen. Most sokat írnak róla. Néhány napra...
Nincs garancia

Nincs garancia

Amikor beköltöztünk, még nem úgy tűnt, hogy ebből háború lesz. Csak néha tűntek fel itt-ott. Talán, hogy megnézzék, kik zavarták meg főhadiszállásuk nyugalmát. Felmérték a terepet, hogy aztán felkészülten, szervezetten támadhassanak. A ház régi. Valamikor a ’60-as...

Ima Rózsi néniért – és mindenki másért

14 óra 58 perc. Nézem az időt a telefonom kijelzőjén, és Rózsi nénire gondolok. Rózsi nénire, és a többiekre. A több mint száz öregre, akik pozitív teszttel a Korányi Kórházba kerültek néhány napja a Pesti úti idősotthonból. Háromkor kattan a falióra a nappaliban....
Féltem a haláltól… Aztán közelebb mentem

Féltem a haláltól… Aztán közelebb mentem

Azt hiszem, a koronavírus-járvány kapcsán nem is a halál rémiszt meg legjobban. Sokkal inkább annak módja, ahogy történik. Az, hogy a szeretteiktől távol halnak meg emberek. „A kórházi halál még a fronthalálnál is szörnyűbb” – írja Polcz Alain. A híradásokból tudjuk:...
Esély egy elfelejtett erényre: engedelmesség

Esély egy elfelejtett erényre: engedelmesség

Valaki ráült a mellkasomra. Nem látom, de folyamatosan érzem. Hol jobban, hol kevésbé. Szorít és nyom, az érzés állandó. Sokszor eszembe jut ezekben a napokban, hogy az életemben meghatározó szerepet betöltő emberek mit gondolhatnak a mostani helyzetről. A helyzetről,...
Egy „diósdi panzió(s)” Ausztriában

Egy „diósdi panzió(s)” Ausztriában

2007 augusztusában jöttek Diósdról a kétezer lelkes alpesi településre, Türnitzbe. A férj, Huba egy utazása során szeretett bele a tájba. Majdnem olyan, mint Erdély – érvelt a költözés mellett párjának, Annamáriának, szülőföldjükre utalva. A panziót igen lerobbant...
Cipő karácsonyra

Cipő karácsonyra

Jó ideje már, hogy minden vasárnap ott állt a templom előtt. A jelenléte nem volt tolakodó vagy provokáló, egyszerűen belesimult a tízórás szertartásra érkező emberek sokaságába. Köszönt, az idősek előtt kinyitotta az ajtót, felsegítette a babakocsit a lépcsőn. Néha...
A legnagyobb szerelem, a legjobb rendező

A legnagyobb szerelem, a legjobb rendező

Néha megfeledkezünk az álmainkról útközben. „De az élet mindig tartogat meglepetéseket. Valami kis csavart, hogy megmutassa, milyen szép. Milyen kivételesen szép.” Bármennyit tudott dekázni. Tényleg. Akár egy zsonglőr valami híres cirkuszban, a labda csak akkor...
Volt egy álmom… Megnyílt a pékség Diósdon!

Volt egy álmom… Megnyílt a pékség Diósdon!

Volt egy álmom… Tolom a babakocsit egy szép (őszi/téli/tavaszi/nyári) napon Diósd utcáin. Kezemben tejeskávé, papírpohárban. Épp most hoztam a kézműves pékségből. A Kápolna-kert felé tartunk, itt egy padon megpihenek, iszogatom a kávém és nagyon boldog és hálás...
Bea és Zen világbajnokok! Romkutatásban nincs jobb náluk

Bea és Zen világbajnokok! Romkutatásban nincs jobb náluk

2019. szeptember 17-22. között rendezték meg a 25. IRO Mentőkutya Világbajnokságot Franciaországban, melyen romkutatás versenyszámban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság színeiben induló, a Pannon Kutyás Kutató Mentő csapatának tagja, Belényi Bea és hatéves...
Volt egy lány is

Volt egy lány is

“Igen, a szerzetesházban, a világban, vagy a családban, a Te rejtett jelenlétedért minden egyes emberben, ki utamon elém kerül, ma Neked hálát adok, Uram” – így szólt az ima, amit aznap reggel a templomból néhány hete hazahozott kis füzetből olvastam, majd...
Diósdi JÁTSZÓTÉRKÉP

Diósdi JÁTSZÓTÉRKÉP

Az idei szeszélyes tavasz egy délelőttjén 21 hónapos állandó túratársammal nem ragadtunk le egyetlen játszótérnél, körbejártuk a központban lévőket (épp nem esett), majd délután (már nem esett) ellátogattunk a tőlünk távolabb eső két diósdligetire is, hogy teljes...
Féltem a haláltól… Aztán közelebb mentem

Féltem a haláltól… Aztán közelebb mentem

Hogyan viszonyultam életem különböző korszakaiban az elmúláshoz? Mit mondhatnék róla a gyermekemnek, miközben én magam is félek? És hogyan, mitől változhat meg mindez egyetlen nap leforgása alatt? Az alábbi személyes írás ezeket a kérdéseket járja körül.  Féltem a...
Futtetenne – Bud Spencer, egy igazi példakép

Futtetenne – Bud Spencer, egy igazi példakép

Futtetenne, vagyis fütyülj rá, legyints rá! Ez volt Carlo Pedersoli, ismert művésznevén Bud Spencer (1929–2016) életfilozófiája, akiről Király Levente forgatott portréfilmet. Piedone nyomában, vagyis milyen volt az igazi Bud Spencer? Otthon, a családban Bud Spencert...