A 2007-ben alakult Német Hagyományőrző Egyesület kiemelt feladatának tartja az 1700-as években betelepített svábok életének bemutatását, a sváb hagyományok, a kisebbségi tudat megőrzését és továbbadását. Ezt a célt szolgálta az az interaktív foglalkozás is, amelyet a...
Szent Mihály hava és Szent Mihály napja a néphagyomány szerint nagy jelentőséggel bír: az igazi, hideg ősz eljövetele és a gazdasági év évfordulója egyben. Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni Az állattartók a Szent György-napkor...
Az 1050 évvel ezelőtt alapított Székesfehérvár Magyarország egyik legrégibb városa. Napjainkban a megyei jogú település Fejér megye székhelye, kulturális és gazdasági központja, az ország nyolcadik legnagyobb városa. A középkori időkben Alba Regiának nevezték. Az...
1871-ben bocsájtották vízre, majd 1872-ben állt hadrendbe a LAJTA monitor, akkor még SMS LEITHA néven (SMS – Seiner Majestät Schiff, Őfelsége hajója). Azokban az időkben senki nem gondolta volna, hogy a hajó 150 év múlva is szolgálatban áll majd: múzeumhajóként a...
Diósd központjában látható a balusztrád alapon nyugvó egész alakos, mészkőből készült Szent Flórián-szobor. Talapzatán a következő szöveg olvasható: „Az 1852. május 4-i nagy diósdi tűzvész emlékére állította Tranger Benedek 1852-ben. Diósd Községszépítő és Műemlékvédő...
A húsvét – ami ez évben április 17–18-ra esik a naptárban – a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének jelképe is. Barkaággal a templomba A keresztény világ húsvét ünnepének kialakulását a zsidó pészahhoz...
Vannak különös ünnepek, amelyeknek boldog szomorúságát már sohasem leszünk képesek megérezni. Nem kétséges talán, hogy a címben fölidézett is ilyen: több ezer magyar hadifogoly várta a barakkokban az új esztendőt amerikai katonák őrizete alatt, s ünnepelte a maga...
November 4-e, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulója 2013 óta hivatalosan is nemzeti gyásznap. Ezen a napon a forradalom és szabadságharc áldozataira emlékezünk. 1996-ban a korszakkal foglalkozó történészek, a...
Az elmúlt két-három évtizedben a diósdi civil szerveződések folyamatosan gazdag programot kínáltak a helyieknek. A koronavírus-járvány sajnos mind a civil szervezetek, mind az általuk szervezett rendezvények számára hatással volt. Az alábbiakban a Diósdi Krónika...
Harminc évvel ezelőtt, 1991. augusztus 26-án az éjszakai órákban, brutális rablótámadás következtében elhunyt Csopak és Paloznak szeretett plébánosa, dr. Csontos Gyula. Csontos plébános születésének (1919. július 14.) 100. évfordulójáról egy cikkel emlékeztem...
Görögné Horváth Katalin neve azoknak is ismerősen csenghet Diósdon, akik nem ismerik őt személyesen. Katica nénitől sokszor idézünk a MiDión, honlapunk egyik ihletője, múzsája ő. Hogy miért? Erre ad választ az alábbi írás. Görögné Horváth Katalin édesanyja tősgyökeres...
101 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon palotában a tárgyaló delegációk aláírták az első világháborút lezáró békeszerződést. Az évforduló 2010 óta nemzeti emléknap Magyarországon. Diósdon megemlékezéssel és az Ismerős Arcok együttes...
Kerekei Sándort régóta ismerem. Egyrészt párszáz méterre lakunk egymástól, másrészt a 80-as–90-es években rendszeresen összefutottunk különböző rendezvényeken. Én a Honvédségi Szemlét képviseltem, ő a Magyar Televízió Híradó című műsora számára forgatott kamerájával....
A Borászati Lapok 1897. január 10-én a Milyen volt a kecskeméti szüret? kérdésre kereste a választ. Ennek jellemzésére egy jóízű, Kecskeméten szájról szájra járt adomát adott közre. „Egy disznótorban miután a világ sorját és korrupciós képviselőválasztásokat...
A messzi múltba kalandozva, a múlt év és a jövendő eseményein töprengve színes kép tűnik elő az egykori leírásokból. A nyomasztó gondok éppúgy elénk toppannak, mint a derűs pillanatok, s talán a legkedvesebb, amikor azt érezzük: tudhattak valamit hajdani eleink, mert...
Takács Tibor (1927–2014) írót, költőt, Táncsics Mihály-díjas újságírót nemcsak művei révén ismerhetik a diósdiak; többször is járt nálunk író–olvasó találkozón, sokan személyesen is találkozhattak vele a közösségi házban. 1997-ben a Kossuth Rádió szerkesztői...
Most, a ködös-nyirkos, sötét decemberben, az elrendelt vagy önkéntes karantén magányában jó visszagondolni a szabadságra, az egykori napfényes nyári napokra. Főiskolai tanulmányaim megkezdése előtt, 1974 nyarán két hónapot matrózként dolgoztam Maier Ottó kapitány...
A Magyar Királyi Posta a második világháborúban harcoló honvédek karácsonyi ajándékozása céljára jótékonysági levélzáró bélyegsorozatot bocsátott ki 1942-ben. A levélzárókat, amelyek a levélborítékok hátoldalának leragasztására szolgáltak, a postahivatalokban...
Most, a ködös-nyirkos, sötét decemberben, az elrendelt vagy önkéntes karantén magányában jó visszagondolni a szabadságra, az egykori napfényes nyári napokra. Főiskolai tanulmányaim megkezdése előtt, 1974 nyarán két hónapot matrózként dolgoztam Maier Ottó kapitány...
Az 1914-től négy hosszú éven át zajló első világháború idején mind a katonáknak, mind a hozzátartozóknak nagy örömet jelentettek a levelek, csomagok. Kuncz Aladár a francia internálásból így emlékezik: „Nem is leveleknek, élőlényeknek éreztem őket. Nemcsak százszor...
A Baranya megyei Nagynyárádon működik ifj. Sárdi János kékfestő népi iparművész vezetésével a Nagynyárádi Kékfestő Műhely, melynek munkatársai előzetes időpont-egyeztetést követően szeretettel várják a látogatókat. Igény esetén a műhely kitelepült kiállításon mutatja...
2010-ben Történelemtanárok Egylete (tte.hu) a Konrad Adenauer Alapítvány, a Friedrich Ebert Alapítvány, a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Hanns Seidel Alapítvány és a Táncsics Alapítvány támogatásával 24 családtörténeti és életútinterjú, valamint 4 kisfilm...
Ha valaki régente megkérdezte volna, melyik mezőgazdasági munkán venne részt legszívesebben egy gyermek vagy felnőtt, bizonyára mindenki a szőlőszüretet választotta volna. Nem lehetett kétség, hogy az ezernyi tréfával, dallal, cigányzenével, birkapaprikással és...
Az 1848-as 12 pont követelései között az 5. a „nemzeti őrsereg”, amelynek nyomán megalakult a helyi rendet fenntartó nemzetőrség. E folyamatnak azonban nem csak hősies és felemelő, hanem humoros pillanatai is akadtak, ahogy azt Töttős Gábornak a Honvéd Altiszti...
A millennium idején rohamosan fejlődő magyar fővárosban európai színvonalú vásárcsarnokok váltották fel a régi piacok legtöbbjét. Legszebb és legnagyobb (nevében is) a Vámház körúti Nagyvásárcsarnok volt. Nem csoda, hogy 1906-ban egy kávéház csatlakozott hozzá: az...
A magyar millennium évében jelent meg az Élni és vállalkozni Diósdon című kötet, amely a lehetőségei szerint igyekezett egyfajta képet adni az ezredforduló Diósdjáról: múltunkról, jelenünkről és prognosztizált jövőnkről, környezetünk helyzetéről, a vállalkozók...
A koronavírus-járvány miatt az idén a magyarok döntő többsége hazai tájakon tölti a szabadságát. Elmaradnak a testvértelepülések közötti vizitálások, így törlődnek a diósdi delegációk utazásai is. Marad az emlékezés. Mi egy tíz évvel ezelőtti marosvécsi út emlékeit...
1909-et írtak, amikor Keszthelyen megszületett Simon Sándor járási tiszti főorvos leánya, Erzsébet, akit csak Böskének neveztek. Ezen a néven lett 20 éves korában a Keszthelyi Korzó Szépe, majd a Balaton Szépe cím birtokosa. Ez még csak a kezdete volt a magas, szőke...
Úrnapján „Krisztus titokzatos testét”, az Oltáriszentséget ünnepli az egyház. Az ünnephez hagyományosan körmenet is kapcsolódik, amelyen virágszirmokkal telehintett úton viszik körbe Jézus testét, áldást osztva a négy égtáj felé, kifejezve ezzel a megváltás...
Érdekes írás és fotó jelent meg a Pesti Hírlap 1917. július 8-i számának 11. oldalán. Szerzője Flóriánsz Alfonz tiszthelyettes, aki 1916-ban tüzérütegével Palesztinában harcolt. Az Aratás a sivatagban című hangulatos beszámolóra dr. Töttős Gábor nyugalmazott főiskolai...
Az átlagember számára talán az utcanevek változásai jelzik leginkább a történelmi fordulatokat. Így volt ez Budán is. Már a XIX. század derekán az egyes területek új neveket kaptak, a lakosság által adott német elnevezéseket a reformkor hazafias szelei elsöpörték és...
Száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békeszerződést, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot. Trianon emlegetése gyermekkoromban nem volt „népszerű” téma. Később szembesültem vele,...
Csíki Sándor gasztronómiai szakíró, tanácsadó, foodstylist, étteremkritikus évek óta számos magazinnak ír cikkeket a magyar gasztronómiáról, ételekről, borokról. Rendszeresen jelennek meg kritikái, receptjei rangos magazinokban, gyakori szekértő vendége különböző...
Diósdi fotós újabb nagy sikere – Kereki Sándornak nyílik kiállítása a Capa-központban
Sok mindenről írok, mást reggel és mást este – Beszélgetés Stummer Attila költővel
Sikeres kiállítás zárult a Diósdi Sportközpontban – A diósdi svábok életébe, mindennapjaiba pillanthattunk be
Így éltek és dolgoztak a diósdi svábok – Megnyílt a népismereti kiállítás a Sportközpontban
Nem szabad várni! Laci bácsi utolsó leckéje