1909-et írtak, amikor Keszthelyen megszületett Simon Sándor járási tiszti főorvos leánya, Erzsébet, akit csak Böskének neveztek. Ezen a néven lett 20 éves korában a Keszthelyi Korzó Szépe, majd a Balaton Szépe cím birtokosa. Ez még csak a kezdete volt a magas, szőke leány sikerének.

Az addigi versenyekhez hasonlóan a Színházi Élet című lap hirdette meg 1929-ben a Miss Magyarország szépségversenyt, amelyre 218 leány közül Simon Böske nyert meg. Mivel a döntőt a lap szerkesztőségében rendezték, az érdeklődő tömeg miatt rendőröknek kellett lezárni a körutat. Ideutazott a zsűrielnöki feladat ellátására Maurice de Waleffe francia író, a párisi Le Journal szerkesztője, aki így nyilatkozott lányainkról: „A magyar nőnek ugyanaz a jellemző vonása, mint a franciának, mindig és mindenkor tetszeni akar. Vagy talán nem is tetszeni vágyás szépségük oka, hanem az, hogy heves ázsiai vérük szerencsésen olvad össze az európai lágysággal.”

Simon Böske odahaza, Keszthelyen pihente ki az izgalmakat, de a lapok megírták, hogy jutott ideje énekelni a helyi Izraelita Nőegylet kultúrestjén is. Februárban Párizsban 16 nemzet legszebbjei közül választották Európa szépévé a keszthelyi leányt. Nagy dicsőség volt ez a Trianon által frissen sújtott Magyarországnak, hiszen a háborút vesztett, ráadásul volt ellenséges ország leányát fogadta a francia köztársasági elnök, a monacói herceg és még sok nagy ember.

Ezekben az években nagyon népszerű volt hazánkban lord Rothermere angol újságmágnás, aki támogatta a magyar revíziós törekvéseket. Párizsban tartózkodó fia két magyar újságíróval együtt hívta meg teára a nyertest, ahol kijelentette: a magyar hölgy rendkívüli szépsége az egész világ figyelmét felhívja megcsonkított hazájára. Böske minden nyilatkozatban, pedig kértek tőle sokat, felhívta a figyelmet Magyarország tragédiájára! Nagy dolog volt ez a győzelem, hiszen utána 1986-ig nem volt magyar helyezés a Miss Európán, akkor az egyik udvarhölgy lett hazánk lánya, igaz hogy 1988-ban és 1990-ben viszont már a szépségkirálynő volt magyar. Ne felejtsük, hogy a korona mellé járó 20 000 dollár akkor is szép summa volt, ma kb. az ötszörösét érné!

Meg kell jegyeznünk azonban, hogy 1929 jó év volt nekünk, ugyanis Lisl Goldarbeiter, az esztendő Miss Austriája egy szegedi kereskedő leánya volt, aki élete végén vissza is költözött az alföldi városba. Egyébként ő Amerikában, a texasi Galvestonban is győzött.

Az első magyar szépségkirálynő, Simon Böske

Simon Böske a verseny után leutazott pihenni a francia tengerpartra, majd megpróbált élni a kapott lehetőségekkel, de nem sok sikerrel. Pedig európai és holywoodi filmajánlatokat kapott, francia selyemgyár róla kívánta elnevezni termékét. Ekkor írta a Színházi Élet: „Ma egész Európa, sőt ha akarja, mind az öt világrész Miss Európa lábai alatt fekszik.” Nem így történt! Miss Universe választáson alulmaradt – egyesek szerint igazságtalanul – és nem folytatta a versenyzést.

Ahogy a Színházi Élet már sejtette, Simon Böske visszatért a keszthelyi házba, ahonnan elindult a dicsőség útján, és ahol mindenki ismerte, ahogy orvos apját és mérnök bátyját is. Utóbbi Németországban végzett, hazajőve háztartási gépekkel foglalkozott. Simon Imre nevéhez fűződik számos kávéfőző masina feltalálása. (Atomic, Bambi, Electro Piccolo, Minipress és társaik.) Ne feledjük, hogy ekkor jelent meg az eszpresszó Magyarországon!

Böske nagyon szerette családját és szülővárosát, a keszthelyiek is büszkék voltak szép lányukra. Igaz, később a fővárosba jött és férjhez ment Brammer Pál textil-nagykereskedő és posztógyároshoz. A lapok beszámoltak az esküvőről, amely után Olaszországba és Egyiptomba utaztak nászútra. A házasság azonban nem sikerült, elváltak. Másodszorra művészemberhez, Jób Dánielhez, a Vígszínház igazgatójához ment férjhez. Vele boldogan éltek, csak sajnos nem olyan sokáig, amíg lehetett volna…

Simon Böske beteg lett. A gondos kezelés és férje odaadó ápolása ellenére teljesen lesoványodott, és a háború végén, egyesek szerint már a háború után, meghalt. Mint ahogy a jóval későbbi másik, Balaton mellől indult szépségkirálynőnek, neki sem hozott hosszú életet az irigyelt korona.

Róbert Péter

Fotó: Wikipédia, Facebook

Címkék: Balaton, Keszthely, Magyar szépségkirálynő, Trianon