A magyar millennium évében jelent meg az Élni és vállalkozni Diósdon című kötet, amely a lehetőségei szerint igyekezett egyfajta képet adni az ezredforduló Diósdjáról: múltunkról, jelenünkről és prognosztizált jövőnkről, környezetünk helyzetéről, a vállalkozók lehetőségeiről, intézményeinkről, a civil szervezetek munkájáról. A kötet némi pályázati támogatás mellett a helyi vállalkozók hirdetései révén jelenhetett meg. A helyi cégek megkeresésekor, mint mindig, az Osváth cukrászda most is igent mondott. Egész oldalas hirdetés rendelésével járult hozzá a könyv kiadásához. Ezen igazából nem is lepődtünk meg, hiszen ha valamely diósdi intézménynek, civil szervezetnek segítségre volt szüksége, az Osváth Kereskedőházhoz, konkrétabban Osváth Jánosné Babihoz mindig bizalommal fordulhatott.

Ez év májusától már nem élhetünk ezzel a lehetőséggel. Életének 71. évében, május 18-án eltávozott közülünk a segítségkérésre gondolkodás nélkül mindig igent mondó híres diósdi-érdi cukrász, elkötelezett lokálpatrióta.  A 2000-ben vele készült – Rácz György által készített, az említett kötetben közreadott – interjúnkkal emlékezünk rá.

A minőség kötelez

A történelem az Osváth családon is végigviharzott. Idősebb Osváth János 1934-ben alapozta meg a cukrászatát, amikor is Budapesten, a Vérmezőn megnyitotta első üzletét. Két év múlva már annyira megerősödött a vállalkozása, hogy Budán, a Mikó utcában újabb üzletet nyithatott, Érdligeten pedig fióküzletet alapított a mai Pataki cukrászda helyén. Elmaradhatatlan BMW motorjával szállította – a csomagtartón és a hátán – az alapanyagokat és a süteményeket. Fióküzletével volt a legkevesebb dolga, mert az csak nyáron üzemelt, ugyanis Érdliget a felszabadulás előtt a fővárosiak kedvelt nyaralóhelye volt.

Születésnapi köszöntés a közelmúltban

Ehhez képest rakétagyorsasággal államosították a két budapesti cukrászüzemet. Fél óra alatt elvették apósomtól majdnem mindenét. Még azt sem engedték meg, hogy a kabátját leakassza a fogasról. A kabátot is államosították. Az érdligeti fióküzlet előtt állt a BMW motorkerékpárja. Ez is majdnem elúszott, de amikor rákérdeztek, hogy kié a motorkerékpár, apósom csak annyit felelt: „Mit tudom én!” Ekkorra már férjem is a pályaválasztás előtt állt. Ő is a cukrászmesterséget választotta. Vendéglátóipari technikumba járt, valamint a Lukács cukrászdában tette le a cukrászvizsgát.

Hogyan kerültek Diósdra?

Ezerkilencszázhetvenháromban vásároltunk telket Diósdon. Három évre rá nyitottuk meg az Erzsike cukrászdát. Mindenki azt hitte, hogy én vagyok az Erzsike, közben nem én, hanem az anyósom viselte az Erzsébet nevet. Egy budapesti, majd egy érdligeti üzletünket is így hívták. Sajnos apósomat korábban elvesztettük, de férjem édesanyja szerencsére ma is velünk él, 81. életévét tapossa. Az üzleti munka már megerőltető számára, de nincs olyan este, hogy a bevételt meg ne számolná.

És az ön családja?

Az én szüleim is vendéglátósok voltak. Én felszolgálónak tanultam. Ma is az az életfilozófiám, amit szüleimtől tanultam, vagyis, hogy a vendég az úr.

Mi tartozik a Kereskedőház Kft-hez?

Először is az Erzsike cukrászda. Tudja, amikor az M0-s autóút terveiről tudomást szereztünk, nagyon elkeseredtünk. A házunk helyére tervezték először az autóút lejáróját. Már az új iskola mellett egy másik cukrászda telkét is megvásároltuk, de végül is az autóút elkerült bennünket. Visszatérve kérdésére: a Kereskedőház második fő üzlete az érdligeti Korona cukrászda, étterem. A harmadik terület a party-szerviz részleg, a negyedik üzlet egy bérelt helyiség Budapesten, ahol egy büfé üzemel. Ötödik pedig a Balatonon a sóstói vendéglő.

És a Pizza Maestro?

Ez már a múlté. Kevés időnk maradt rá, keveset foglalkoztunk vele, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így értékesítettük.

Az Osváth Kereskedőház hirdetése az Élni és vállalkozni Diósdon című kötetben, 2000-ben

Hány embernek adnak munkát?

Mintegy félszáz alkalmazottunk van és tizenkét tanulónk. Munkatársaink fele diósdi lakos. Tudja, ha választani lehet, előnyben részesítem a Diósdról vagy Érdről jelentkezőket.

Hogyan osztják fel a munkát férjével?

A férjem reszortja a technikai, a műszaki, a cukrászat termelési részének irányítása, míg én a melegkonyhával, a party-szervizzel és az adminisztrációval foglalkozom.

Kapnak-e valakitől segítséget?

Például a lányomtól, dr. Osváth Katalintól, aki jogász. Főállása mellett befolyik a cég életébe. Különben pedig nálunk nem nyolc óra a munkaidő. Napi tizennégy órát vagyunk talpon. Reggel fél hatkor kelünk és este tizenegy óránál előbb nem látjuk meg az ágyat.

Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

Nekem előre mindig két évre vannak elképzeléseim. Most például az érdligeti étterem konyhájának a bővítése, valamint a diósdi cukrászüzem nagyobbítása várható.

Megszokták Dósdot?

Nemcsak megszoktuk, de meg is szerettük. Nagyon sok barátunk van a községben. Egyre szebb ez a helység. Vetekszenek a fővárosiak, hogy ide kerülhessenek. Nálunk még a közbiztonság is elfogadható. Különösen azóta, mióta az M0-s autóút ideért, közelebb kerültünk Európához. Gondoljon csak bele! Elég ráhajtanunk Diósdon az M0-s-ra és Párizsig meg sem állva végig autópályán tehetjük meg az utat.

Milyen a szakembergárdájuk?

Nagyszerű munkatársakkal vagyok körülvéve. Az Erzsike cukrászdát Sinkóné Ring Erzsébet üzletigazgató fogja össze. Nagy József huszonkét éve vezeti a cukrászatot. Bárhol, bármikor megállják a helyüket. A többi munkatársamról is csak jót mondhatok.

És a tanulók?

Idén öt tanulónk szabadul. Egy továbbtanul, háromnak pedig állása van nálunk.

Sikerek?

Az érdi ház nemrégiben megkapta a magyar és Nemzetközi Gasztronómiai Szövetség Védnöki Tábláját, amelyre idén az Erzsike cukrászdával pályázunk. Ezenkívül hét éve már annak, hogy a BNV területén a Hovena szakkiállításon a kávéházat és az éttermet mi üzemeltetjük. Ilyenkor több ezer ember vendégül látása a feladatunk.

midio.hu

Címlapkép: Az Osváth Kereskedőház munkatársai 2000-ben

Fotók: midio.hu archív, osvath.hu, Facebook