Egy régi-régi ünnepség (Március 15.)

Egy régi-régi ünnepség (Március 15.)

Görögné Horváth Kalatin (Katica néni) visszaemlékezésének főszereplőjét, a tehetséges szavalókislányt, Ida nénit gyerekkoromból ismertem. Sokszor jött nővéréhez a Bajcsy-Zsilinszky utcába. “Iduskám, Mancókám” – így hívták egymást. Emlékezzünk rá is...
A kökénybokrok jelezték: itt a tavasz

A kökénybokrok jelezték: itt a tavasz

Vadrózsa- és kökénybokrok, füge, naspolya, szőlő, őszibarack, diófák, kukoricaföldek. Rengeteg ibolya, írisz, tavaszi hérics és az árvalányhaj… A régi Diósdról mesél Görögné Horváth Katalin, egy korábbi írásában.  Gyermekkoromban (még az ötvenes évek elején) a...
Tíz éve írták – Mit gondol rólunk a macska?

Tíz éve írták – Mit gondol rólunk a macska?

Ne hagyjuk elaludni a tüzeinket, s elkopni, elmúlni közösségi szokásainkat – tanácsolja Bertha Bulcsú alábbi írásában. És Diósdon nem is hagyják – ezt számos hagyományőrző rendezvény, legközelebb a diósdi sváb disznótor (február 2-án) is bizonyítja. Amióta az embernek...
Tíz éve írták – Kell egy csapat!

Tíz éve írták – Kell egy csapat!

Sorozatunkban a Diósdi Krónika 10 évvel korábbi számaiból idézünk egy-egy írást. Az alábbi cikk a Diósdon élő Tátrai Antalt, az FTC legendás csapatának játékosát mutatja be az olvasónak. Vajon a Tátrai név hallatán a diósdi lakótelepi barkácsbolt tulajdonosa, avagy az...
Emlékezés a második világháború diósdi áldozataira

Emlékezés a második világháború diósdi áldozataira

Minden év első napjaiban emlékezünk a második világháború áldozataira. Az idén a január 6-án, a vasárnapi szentmisét követően kerül sor a megemlékezésre és a közös imára a templomkerti emlékműnél. Görögné Horváth Katalin korábbi írásával hajtunk fejet a hősök emléke...
Dokumentumok egy megfakult dossziéból

Dokumentumok egy megfakult dossziéból

A szürke dossziét évente két-három alkalommal húztam elő a fiókból. Az egyik dátum állandó volt, karácsonyeste. Miután a gyerekek, belefáradva a játékba ágyba kerültek, belelapoztam a megsárgult iratkötegbe. Az eredeti és fénymásolt okmányokat, meggyűrődött leveleket,...
Tíz éve írták – Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom…

Tíz éve írták – Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom…

Az egész úgy kezdődött, hogy tettem be a sütőbe a halat azon a szombati napon, amikor leesett az első hó Diósdon. Különös melegség járt át. Még ugyan nem tudtam, miből veszek csizmát a fiamnak, de a hónak mégis kimondottan örültem. Lehet, hogy öregszem. Vagy mégsem?...
Diósdi séta (8.) – Vallási élet

Diósdi séta (8.) – Vallási élet

Diósdon keresztények már Szent István királyunk uralkodása alatt is voltak. „Az egész környék népe odatódult, hogy lássák és hallják István király hűséges barátját, hogy szavaitól vígasztalást és reménységet merítsenek.” (Szent Gellért-legenda, amely szerint Gellért...
Karácsonyi emlékeim

Karácsonyi emlékeim

Decemberi sötét estéken, Jézuska-várás idején fokozottabban villannak fel gyermekkori karácsonyok emlékei. Első visszaemlékezésem 1944 karácsonyára datálódik. Négyéves múltam. A háborúból csak annyit észleltem, hogy mindenütt katonákat láttam, s hol T.Gy-ék pincéjébe...
Szánkóval a Boszorkányhegyről – Régi diósdi telek

Szánkóval a Boszorkányhegyről – Régi diósdi telek

Ma hajnalban az idei tél első havazására ébredhettünk. A régi Diósdon ilyenkor természetes volt, hogy a gyerekek szánkóra ültek, sőt síléccel indultak csúszkálni a havas falusi utcákon. Erről mesél Katica néni az alábbi visszaemlékezésében. Gyermekkoromból többnyire...
Rézike karácsonyai

Rézike karácsonyai

Az 1920-as évek közepén jártunk. Éltük a diósdi családok átlagos életét. Én, mint legkisebb gyerek, több éven át csak szemlélője voltam a karácsonyi készülődésnek. Már a decemberi rorátékkal kezdődött. A mama (anyukám) kézen fogott, és a szomszéd nénikkel együtt (Tóth...
Diósdi séta (7.) – Az önállósodás útján

Diósdi séta (7.) – Az önállósodás útján

A falu népe 1848 után is elsősorban szőlőműveléssel foglalkozott. Az 1850-es népszámlálás még Diósd pusztát említ, Fényes Elek is „mint népes pusztáról” szól Diósdról. A lakosság létszáma ekkor már 645 fő, a házak száma 102. Az 1850-es évi népszámlálás 31 magyar, 603...
Tíz éve írták – Maurer Miklós 80 éves

Tíz éve írták – Maurer Miklós 80 éves

Sorozatunkban a Diósdi Krónika 10 évvel korábbi számaiból idézünk egy-egy írást. Az alábbi cikk a 80 éves Mauer Miklóst, a Diósdi Torna Club (DTC) legendás kapusát, majd sportvezetőjét köszönti 80. születésnapján. Sajnos, Miklós bácsi 2015 májusában eltávozott...
Diósdi séta (6.) – A forradalom és szabadságharc táborában

Diósdi séta (6.) – A forradalom és szabadságharc táborában

A XVIII–XIX. század fordulója térségünkben egybeesik a nemzeti ébredés, a nemzeti megújulási mozgalmak kezdetével. A nemzetiségi mozgalmak tekintetében elmondhatjuk, hogy a magyarországi németség e tekintetben szinte mozdulatlan volt. A szabadságharc a sváb parasztság...
Szomszédoló: A két Koroda (2.)

Szomszédoló: A két Koroda (2.)

A második világháború háború alatt Tolbuchin marsall főhadiszállása volt a pusztazámori Koroda-ház, melyben ma a Polgármesteri Hivatal működik. Innen irányították a Budapestet ostromló csapatokat. A kúriának szép parkja volt őshonos fákkal – olvasható a Pusztazámor...
Szomszédoló: A két Koroda (1.)

Szomszédoló: A két Koroda (1.)

A második világháború háború alatt Tolbuchin marsall főhadiszállása volt a pusztazámori Koroda-ház, a Koroda család „vidéki” otthona, melyben ma a Polgármesteri Hivatal működik. Innen irányították a Budapestet ostromló csapatokat. A család nevét ma a település...
Diósdi séta (5.) – Diósd újjátelepülése

Diósdi séta (5.) – Diósd újjátelepülése

Egy település legkorábbi történetét a kisebb-nagyobb számban fennmaradt, megtalált és feltárt régészeti jelenségek, leletek segítségével idézhetjük fel. Diósd esetében építkezések, bányaművelés alkalmával véletlenül előkerült leletekről van tudomásunk, illetve az...
Szomszédoló – Pusztazámor történelmi személyiségei

Szomszédoló – Pusztazámor történelmi személyiségei

A Diósddal szinte szomszédos, városunkkal egy választókerületbe tartozó kis település, Pusztazámor számos történelmi névvel, személyiséggel büszkélkedhet Barcza György diplomatától, nagykövettől kezdve Kmoskó Mihály orientalista, klasszika-filológus,...
100 éve ért véget a Nagy Háború

100 éve ért véget a Nagy Háború

Négy évig tartó, az egész földkerekségre kiterjedő, 10 millió áldozatot szedő öldöklés ért véget 1918. november 11-én egy franciaországi vasúti kocsiban, ahol Németország aláírta a kapitulációt. Az 1914. június 28-án, Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolásával...
Diósdi séta (4.) – Török hódoltság

Diósdi séta (4.) – Török hódoltság

Egy település legkorábbi történetét a kisebb-nagyobb számban fennmaradt, megtalált és feltárt régészeti jelenségek, leletek segítségével idézhetjük fel. Diósd esetében építkezések, bányaművelés alkalmával véletlenül előkerült leletekről van tudomásunk, illetve az...
Feri bácsi és Annuska néni: Békességben, szeretetben élni

Feri bácsi és Annuska néni: Békességben, szeretetben élni

“Diósdi lokálpatrióták” sorozatunkban azokat a személyiségeket mutatjuk be olvasóinknak, akik munkájukkal, közéleti szerepvállalásukkal hozzájárultak/hozzájárulnak településünk fejlődéséhez, az itt élők boldogulásához. A községünk díszpolgárával, Natta...
Diósdi séta (3.) – A honfoglalástól a török hódoltságig

Diósdi séta (3.) – A honfoglalástól a török hódoltságig

Egy település legkorábbi történetét a kisebb-nagyobb számban fennmaradt, megtalált és feltárt régészeti jelenségek, leletek segítségével idézhetjük fel. Diósd esetében építkezések, bányaművelés alkalmával véletlenül előkerült leletekről van tudomásunk, illetve az...
Károly-napi levelezőlap 1943-ból

Károly-napi levelezőlap 1943-ból

Egy dokumentum a családi archívumból.   Az alábbi, 1943. november 4-én írt levelezőlapot a Völgyi/Wágner családtól kaptuk. Litzné Völgyi Éva nagypapája   – aki Komáromban volt katona  – írta az otthoniaknak. “Wágner Károlyné úrnőnek Diósd, Zichy u. 12. Fejér...
10 éve írták – Az elmúlásról

10 éve írták – Az elmúlásról

Sorozatunkban a Diósdi Krónika 10 évvel korábbi számaiból idézünk egy-egy írást. Az alábbi szerzője Görögné Horváth Katalin, Diósd történetének elkötelezett kutatója. Minden évben november első két napja (Mindenszentek és halottak napja) a csendes emlékezés jegyében...
Diósdi séta (2.) – Régi korok emlékei…

Diósdi séta (2.) – Régi korok emlékei…

Egy település legkorábbi történetét a kisebb-nagyobb számban fennmaradt, megtalált és feltárt régészeti jelenségek, leletek segítségével idézhetjük fel. Diósd esetében építkezések, bányaművelés alkalmával véletlenül előkerült leletekről van tudomásunk, illetve az...
Híd, amely összeköt

Híd, amely összeköt

A hidak pártatlanok és közömbösek. Azt szolgálják, aki fizet nekik. A hidaknak általában nincs lelkük, csak sorsuk van. A Hanság-főcsatornán át az osztrák Andauba átívelő híd kivétel: az a szerény fatákolmány embereket mentett a történelemben, kivált 1956 őszén. Vele...
„Szívünk a magyarokért dobogott”

„Szívünk a magyarokért dobogott”

1996-ban a korszakkal foglalkozó történészek, a magyar–osztrák kétoldalú kapcsolatok alakításában egykoron aktív katonadiplomaták segítségével és ajánlásával jutottam el Ausztriába az 1956-os események résztvevőihez, akik képet adtak a magyarországi forradalom...
Játék a Dióskertben

Játék a Dióskertben

Az 1930-as évek derekán történt, hogy fa tartóoszlopos drótkerítéssel vették körül a Dióskertet. Hat helyütt fém forgós bejáratot alakítottak ki. A kerítést az tette szükségessé, hogy abban az időben sok tehén volt a faluban. Reggelente a tehenes a falu felső végétől...