Száz évvel ezelőtt, 1919. november 1-jén alakult meg Diósd patinás sportegyesülete. Tíz esztendeje, a 90. évfordulón településünk történetének elkötelezett kutatója, krónikása, Görögné Horváth Katalin emlékezett a kezdetekre és az eltelt kilenc évtizedre a Diósdi Krónikában. Az írásban ma élőkként említett egykori sportolók sajnos már nincsenek közöttünk.

90 éves a Diósdi Torna Club

Néhány nap múlva, november 1-jén lesz 90 éve, hogy megalakult a Diósdi Torna Club, a DTC. Az eltelt évtizedek történéseit nyilván e sorok írójánál avatottabb személyek elevenítik fel. Írásomban csak az alapításról, alapítókról kívánok megemlékezni.

Albitz István I. klubigazolványa 1924-ből

Európában a mai értelemben vett futball az 1820-as években jelent meg; először Angliában rúgták a bőrt. Azóta a szabályok folyamatosan alakultak ki, s a játék meghódította a világot. Magyarországon 1896-ban jelent meg a labdarúgás a budapesti iskolákban. Ugyanis felismerve e sport személyiségre gyakorolt kedvező hatását, néhány középiskola beillesztette az iskolai nevelésbe. Ez a játék fejleszti a kombinatív készséget, a döntés- és cselekvőképességet, valamint jellemnevelő hatású (kellene hogy legyen.) Mint érdekességet megemlítem, hogy első plébánosunk, Rössler Ignác középiskolás korában (a hőskorban) előszeretettel hódolt e sportnak.

A DTC 45. évfordulóján (1946) tartott közgyűlés a Csapágygyárban. Balról jobbra: Mudroch Frigyes, Balla László, a Budai Járási Labdarúgó Szövetség elnöke (Harnis ?), Székely András, Demény János tanácselnök, Novák Gyula, Zsigmondi Lajos

Visszatérve a DTC megalakulásához. Az első elnök dr. Holtspach Ödön, jegyző Britvetz Lajos, klubvezető Bősze Lajos volt. Az eltelt sok évtized elvitte a lelkes alapító tagokat, megfakította az emlékezetet. Ma már nem ismerjük hajdani futballcsapatunk teljes névsorát, de néhány nevet, személyt az őslakosság még ma is emleget. Ők: Albitz István, Fink Róbert, Helmli (Hömli) János, Jéger Antal, Mihalek Ferenc, Fránya, Natta János, Sax János, Schneider Mihály, Wágner József, Weigl Lajos, Zsidákovits András, Zsidákovits János.

Az 1945–1949-es évek csapata (Fenti sor balról jobbra) Spéth Géza, Kemény József, Juhász János, Tátrai Antal, Sax Dezső, Riba József, Schmidt Antal, Kerekes Rezső, Völgyi Károly, Schneider Mihály, (középeső sor) Peigelbeck József, Eisemann Mihály, Werner Ferenc, Michalek Ferenc, Zsigmondi Lajos, Fenyő Mátyás, (lent) Endresz János, Maurer Miklós, Sax János

Szinte csodával határos módon az alapító tagok közül egy személy – Diósd legidősebb polgára, a 104. évében járó Weigl Lajos bácsi – még közöttünk van. Sorolhatnám további évek diósdi futballcsapatainak tagjait, azonban csak a ma élő legidősebb néhány személyt említem meg: Endresz János, Fenyő Róbert, Földváry Károly, Szinger Géza és a már szintén nem fiatal Maurer Miklós.

Az eltelt évtizedek alatt sokat változott az élet, változtak az emberek, szabályok, szokások, azonban a 90 évvel ezelőtti alapszabály néhány pontját érdemes ma is megszívlelni. „A club célja ápolni, fenntartani és fejleszteni a club tagjainak társas, valamint szellemi életét. Különböző sportágak űzésével fejleszteni a testi és szellemi ügyességet.”

E nevezetes évforduló kapcsán emlékezem a „régiekre”, és jó egészséget kívánva köszöntöm különböző évtizedek ma élő diósdi futballistáit, valamint a mostani sportolókat.

 

 

Görögné Horváth Katalin

(Diósdi Krónika, 2009. október)

A címlaplépen: Törökbálint–Diósd 0:5 (1930. augusztus 17.)

Fotók: diosdfa.hu, midio.hu (archív)

 

Címkék: Diósd, DTC, foci