Száztíz évvel ezelőtt,1909. szeptember 28-án született Noszlopon, és húsz éve, 1999-ben távozott el közülünk Dezső Lajos egykori diósdi iskolaigazgató, Diósd díszpolgára (1993). A kettős évforduló, valamint a tanévkezdés kapcsán sokak szeretett iskolaigazgatójára emlékezünk.
Dezső Lajos édesapja kántortanító volt. Elemi iskoláit Pápán végezte, majd a nagyhírű Pápai Református Főgimnáziumban tanult tovább. A tanítóképzőt is Pápán végezte, 1930-ban kapta meg diplomáját. A Sárbogárdhoz tartozó Törzsökpusztán tanított. 1938-ban hivatásos katona lett. A háború kitörése után a frontra került, ahol súlyosan megsebesült. Sérüléséből felgyógyulva csapattestével Dániába került, majd angol fogságba esett. Szerencsés hazatérése után visszatért a tanítói pályához. Az államvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrizte, zaklatta; egy ideig a Markó utcai intézmény „vendége” volt. 1957-ben – a további zaklatások elkerülése végett – katonai rendfokozatáról lemondott. Családjával Diósdra költözött és nyugdíjba vonulásáig (1970) iskolaigazgatóként működött.
1993-ban, mintegy rehabilitálásként, alezredessé léptették elő. Életének 90. évében hunyt el. Hamvai a rákoskeresztúri temetőben nyugszanak. A nagyszerű pedagógus, Dezső Lajos emlékét emléktábla őrzi az egykori „kisiskola”, ma óvoda falán (melynek szolgálati lakásában élt). A 2007-es Szent Gellért-heti rendezvények alkalmával felavatott alkotás Domonkos Béla érdi szobrászművész és Szilasi László diósdi kőfaragó mester munkája.
Lajos bácsi – ahogy mindenki hívta – édesapjától nem csak a tanítói pályát örökölte. Szabadidejében (főként már nyugdíjas éveiben) versírással, zeneszerzéssel is foglalkozott.
Kedvenc időtöltése volt a sakkozás, melynek tudományát szívesen átadta a fiataloknak. Tehetségét felhasználva (főként mások szövegeire) mintegy száz nótát szerzett.
Görögné Horváth Katalin írása nyomán
Fotó: midio.hu archív, köztérkép
Címkék: Dezső Lajos, Diósd