A 2007-ben alakult Német Hagyományőrző Egyesület kiemelt feladatának tartja az 1700-as években betelepített svábok életének bemutatását, a sváb hagyományok, a kisebbségi tudat megőrzését és továbbadását. Ezt a célt szolgálta az az interaktív foglalkozás is, amelyet a közelmúltban tartottak az iskolás és óvodás gyerekeknek. Az alábbiakban közreadjuk a programról készült beszámolót.
Az első szüretet 2010-ben szerveztük az óvodásoknak, majd 2016-ban és 2021-ben az iskola német nemzetiségi tanulóinak. Idén a gyerekek szüreteléssel kapcsolatos ismereteit igyekeztünk bővíteni német népismereti óra keretében, interaktív, játékos formában, megismertetve őket elődeink meghatározó őszi munkájának speciális fogásaival.
Előzetes egyeztetést követően, három napon keresztül, óránkénti bontásban érkeztek az iskolai osztályok, illetve egy óvodás csoportot is fogadtunk. Több mint 300 gyermekkel foglalkoztunk. Fogadásuk után megtekinthették a kiállítást, ahol bemutattuk a Diósdra betelepített svábok szőlőtermesztési kultúráját, a kialakított pincerendszert, mely a mai napig is létezik az ófalusi részen. A falu egykori térképén megnézhették a kiskertek, a Sashegyen lévő szőlőültetvények elhelyezkedését.
Különösen érdekelte a gyerekeket a szőlőműveléssel kapcsolatos eszközök, valamint a szőlőtermesztés és -feldolgozás folyamatának bemutatója; a tárgyak nevét német és magyar nyelven is kiírtuk. A svábok által használt eredeti eszközöket – kapa, horoló, kanna, permetező, metszőolló, faputtony, tragacs stb. – meg is foghatták, illetve makett formájában – hordó, prés – megtekinthették. Korabeli fotókon láthatták a diósdi kádárokat (Jäger és Trautner família) és megismerhették munkájukat. Fotósorozat mutatta be, hogyan szüreteltek és vitték a pincébe a szőlőt, ahol préselték, majd a mustot hordóba öntötték, de láthattak képeket a szüreti mulatságról és a lovas kocsis felvonulásról is.
Hogyan tartósították a szőlőt? Hol volt a szőlőszoba? Mi készülhet még a szőlőből (mazsola, szőlőcukor, szőlőmagolaj)? Mindezekre a kérdésekre is választ kaptak a gyerekek a nap során. Megtekintették Csomay Andrásnak a templomról, a kápolnáról és a „sváb házról” készült makettjeit, melyeket András egyesületünknek ajánlott fel.
Mindezen ismeretek megszerzése után a lányok kendőt kötöttek a fejükre, a fiúk puttonyt kaptak a hátukra és énekelve elindultak a jelképes kiskertbe, a „szőlőhegyre”, ahol elkezdődött a szüretelés. A lányok az egyesületünk tagjai által előzetesen elhelyezett szőlőfürtöket ollóval leszüretelték, beletették a fiúk puttonyába, akik a tragacson elhelyezett edénybe öntötték, majd a „présházhoz” tolták. Itt mindenkinek lehetősége volt darálni, majd préselni. Munkájuk jutalmaként megkóstolhatták a mustot és lilahagymás zsíros kenyérre is meghívtuk őket.
Úgy érezzük, hogy élményekben gazdag programban volt részük a gyerekeknek, jól érezték magukat. Lelkesedésük erőt ad további munkánkhoz. Megerősít bennünket abban, hogy érdemes megőrizni és továbbadni a diósdi svábok történetét.
Köszönetet mondunk egyesületünk azon tagjainak – Bogó Lászlónak, Bicskei Györgynek, Bicskeiné Icának, Csomay Andrásnak, Kandikó Ritának, Váriné Katinak, Versitsné Gabinak, Völgyiné Évának, Tátrai/Trautner Anti bának, Zaka Jánosnak, Zakáné Icának – akik segítettek a szervezésben és a lebonyolításban. Köszönet a Kék Géza Művelődési Ház dolgozóinak a kiállítási anyag szerkesztéséért.
A rendezvényünk Diósd Város Önkormányzata és a Bethlen Gábor Alapkezelő pályázati támogatásával jött létre.
Az egyesület vezetősége nevében:
Tátrai Bori
midio.hu
(Fotó: NHE Diósd)
Címkék: Diósd, foglalkozás, Gyerekek, hagyományőrzés, svábok, Szüret