„A mobiltelefon ártalma, hogy az emberek leszoktak a beszélgetésről. Pedig a személyes diskurzusnál nincs jobb. Az ember használhatja a humorát, jókat nevethet. Ma mindenki olyan dühös, olyan feszült, olyan keserű, senkinek sincs ideje végighallgatni a másikat. Pedig, édes istenem, mind meghalunk, bármelyik percben végünk lehet, nem igaz? Most tényleg arra pazaroljam az időmet, hogy szörnyen érezzem magam? Sokkal jobb, ha minden percet élvezek, mert ha mindent komolyan vennék, már nem is élnék. Akinek nincs humora, az olyan, mintha nem is élne.”
A színész A két pápa című filmben
„Voltak súlyos mélypontjaim, alkoholista lettem, megjártam a poklok poklát, de kilábaltam belőle. Valami megvilágosodott. Hogy az életem nem a saját kezemben van. Hogy elfogadnak, pedig még a magam számára sem vagyok elfogadható. Nem tudom, minek hívják ezt, áldásnak? Hogy az embernek felkínálja az életet, hogy élni akar-e, vagy meghalni, és én az életet választottam. Hatalmas erővel csapott meg, hogy annak, ami volt, vége, élnem kell, céljaim vannak, amiket el kell érnem.”
midio.hu
Forrás: Návai Anikó interjúja Anthony Hopkins színművésszel. Nők Lapja, 2020. január 15.
Fotó: Facebook
Címkék: Anthony Hopkins, Bölcsességek, Életcél, Világlátás
