Helyi egyedi védelem alatt álló műtárgyaink egyike Diósdon a Búzaszentelő kereszt. A Határ út és Völgy utca találkozásánál található szakrális emléket 2007-ben avatták és szentelték fel. Néhány hónapja, 2023 novemberében a műemlék megrongálódását jelezték: eltűnt a korpusz – Krisztus teste – a keresztről. A kereszt felújítása és a korpusz pótlása megtörtént (Bánfi Gábor okleveles kőszobrász-restaurátor művész munkája), újraszentelésére június 14-én, péntek délután 16 órakor kerül sor, melyre szeretettel hívják Diósd lakóit.
A Búzaszentelő kereszt története
2007. szeptember 10-én, A Szent Gellért Hét programsorozatának részeként avatták fel a Határ u.–Völgy u. kereszteződésében álló keresztet, amely a Búzaszentelő nevet kapta. A hasáb alakú talapzaton dombormű látható, Szűz Mária a kisdeddel. A talapzat tetején kisméretű kereszt korpusszal. Az eredetileg képoszlopként funkcionált (legalább150 éves) roncsolt, sóskúti jellegű, durva mészkőoszlop-töredékeket Szűcs László pomázi szobrász restaurálta és készítette a domborművet, valamint a kereszten látható korpuszt. Maklári István címzetes esperes, érdliget-diósdi plébános szentelte fel.
A Búzaszentelő kereszt 2023 nyarán
A képoszlopok
Katolikus közösségekben a keresztekhez hasonló tiszteletben részesültek az utak mentén elhelyezett képoszlopok, valamint a különböző szentek határbeli szobrai. A képoszlopoknál Isten jelenlétére figyelmeztettek, oltalmába ajánlották a vándort. A szentek szobrainál különböző sorscsapások elleni védelemért imádkoztak.
A mai 7-es út szélén állt egy képoszlop (határkő, jelzőkő névvel is illették): mészkőtömbből faragott, kissé hajlított alap, tetején kisméretű kereszttel. A tömb műút felöli oldala kivájva, benne egy nagyobb méretű fémlemezen szentkép: Jézus vándorbottal a kezében, körülötte tanítványok. A kép alatt német nyelvű felirat, amelynek magyar fordítása: „Maradj velünk, mert immár beestvéledik!”(Lukács ev. 24.)
Ugyancsak képoszlop volt a mai Határ u.–Völgy u. kereszteződésében. Ma Búzaszentelő kereszt néven ismert, 2007 óta felújított állapotban a község egyik helyi védettséget élvező megbecsült szakrális tárgya.
A harmadik képoszlop a Téténybe vezető út bal oldalán állott. Az 1950-es évek elején az alaposan lekopott, kereszt és szentkép nélküli mészkőtömb még látható volt. Mára nyoma sem maradt.
Mivel a szakrális tárgyak a négy égtáj irányában helyezkedtek el, feltételezhető, hogy volt egy negyedik képoszlop is, talán Törökbálint irányában. Erről azonban az utókor már semmit sem tud.
A búzaszentelés története
A búzaszentelés a búzaföldek, a határ, a föld összes termésének megszentelése, azokra az Ég áldásának kérése. Pogány eredetű szokás, amelyet a római katolikus egyház átvett. Liberius pápa rendelte körmenettel egybekapcsolt ünneppé a IV. században. Napjául április 25-ét, Szent Márk evangélista napját jelölte meg.
Hogyan történt e szertartás Diósdon? Az 1900-as évek első feléig még jelentős termőterülete volt a községnek. A „kisiskola” helyén dióskert, azon túl pedig már gabona-, kukorica- stb. művelés folyt. Az emeletes iskolával szembeni gabonaföldön mészkőkereszt állott. Fenti napon a reggeli misét követően, a pap vezetésével, egyházi zászlókkal, mindenszentek litániáját énekelve, imádkozva ide vonultak a hívők. A gabonatábla szélén megállva a pap a négy égtáj felé keresztet vetve megáldotta a föld termését. Majd a hívők közös imádkozása után a megszentelt, szépen sarjadó búzából az asszonyok, lányok néhány szálat letéptek, és betegség, sorscsapás elleni védelemként imakönyvükben őriztek. Az 1950-es évek elején az akkori kormány betiltotta e körmeneteket. A szertartás bekényszerült a templomba. Jelképesen kis halom zöld gabonát terítettek le az oltár közelében, s folyt minden tovább a liturgia szerint. A politikai helyzet konszolidálódásával néhány éven át ismét lehetett határszentelést tartani. Ekkorra azonban a szóban forgó kereszt megsemmisült, így a Sashegyi úti kereszthez vonultak a hívők. Későbbi években azután teljesen megszűnt a határban történő búzaszentelés. Több évtizede csak miseként él tovább e múlté lett szertartás.
Hasonló egyházi szertartások voltak a Keresztjáró napok körmenetei. Ekkor (áldozócsütörtök előtti hétfőn, kedden, szerdán) fagykár, jégverés, járványos betegségek elleni könyörgéssel járultak a hívők a település keresztjeihez.
A kereszt megrongálódása és javítása
Tavaly télen, a Diósdi Római Katolikus Egyházközség egyik imacsoportjának tagjai fedezték fel, hogy a Búzaszentelő kereszt megrongálódott: ismeretlen tettes vagy tettesek elvitték róla a korpuszt.
Eltűnt a korpusz a keresztről (2023 novemberi kép)
A bűncselekmény bejelentése megtörtént, majd az egyházközség részéről Vanek Balázs (világi képviselő-testületi tag) vette kezébe az ügyet és kérte Diósd Város Önkormányzatának segítségét, hogy a megrongálódott keresztet restaurálhassák. A munkálatok elvégzését követően mára újra korpusz került a keresztre, valamint megtörtént a műemlék szakszerű tisztítása is. A felújított keresztet, mely Bánfi Gábor okleveles kőszobrász-restaurátor művész munkája, június 14-én, pénteken 16 órakor szenteli fel Papp László plébános.
Szendéné Kiss Nóra
midio.hu
A Búzaszentelő kereszt történetéről Görögné Horváth Katalin helytörténeti munkája, Az én Diósdom című kötet alapján írtunk.
Címkék: Búzaszentelő kereszt, Diósd, Diósdi Római Katolikus Plébánia
