„Április bolondja, május szamara”– mondogatták az öregek gyerekkoromban, és én nagyon viccesnek találtam ezt a mondást, bár fogalmam sem volt róla, hogy miért nevezik így. Azóta is gyakran eszembe jut, hiszen a tavasz sokszor bolondozik ezekben a hónapokban, próbálja a hideget elűzni, néha könnyebben, néha nehezebben megy neki.
Bevallom, hogy a bolondos, szeszélyes, de kedves és érdekes április a kedvenc hónapom. A „rossz nyelvek” szerint azért, mert ebben a hónapban születtem. Lehet, hogy igazuk van, de nem gondolom, hogy ez az egyetlen oka. Valahogy közel áll hozzám, kicsit komoly, kicsit vidám, kicsit meleg, kicsit hűvös, de már virágos tavaszi kedvével örvendeztet meg, és már élvezhetjük a természet megújulását, a vidám madárcsicsergést, a föld illatát. Az időjárás ekkor nagyon szeszélyes, a meleg napsütéstől kezdve a viharos, hideg esőig, sőt a hóesésig minden előfordulhat. Mégis hirtelen kizöldülnek és virágba borulnak a fák, a bokrok, apró virágok bújnak ki a földből, és bármennyire is igyekszem elkapni a pillanatot, soha nem sikerül „rajtakapni” a természetet.
Az áprilist Mars kedveséről, Vénuszról nevezték el, akit Aperirének is hívtak, ami a latin aperire szóból származik, és jelentése: „megnyitni”. Számos esemény és jeles nap található ebben a hónapban, és a húsvét is gyakran áprilisra esik. Többek között a bolondok napja, a magyar költészet napja, az űrhajózás világnapja, a Föld napja, Sárkányölő Szent György napja, a táncművészet világnapja, és sorolhatnám még tovább is ezeket a fontos eseményeket, mégis a legmeghatározóbb az április elsejei bolondok napja, az ugratás és tréfálkozás ideje, és akit sikerült rászedni, az lett április bolondja. Eredete az egyik magyarázat szerint kelta népszokás volt, a csalfa, változékony áprilishoz illettek a bolondozási szokások. Egy másik vélemény szerint Julius Caesar április elsejei évkezdő napját IX. Károly 1564-ben január elsejére tette, és az akkor szokásban lévő ajándékozás és tréfálkozás megmaradt, de a rendelet után április elsején csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek. A népi vallásos hiedelem viszont szerencsétlen napnak tartotta, mivel az áruló Júdás ezen a napon akasztotta fel magát.
„Április esőitől nyílnak május virágai” –tartja a szólásmondás, és ennek tükrében nem meglepő, hogy május hónapunk nevét Maia görög istennő római alakjáról, Maia Maiestasról kapta, aki ősi termékenység-istennő volt a római mitológiában. Kiteljesedik a természet megújulása, a szerelem hónapja, a boldogság időszaka, ezért érthető, hogy sokat mond a május ősi magyar neve, az Ígéret hava.
Április bolondját május szamarával együtt szokták emlegetni. Hogy miért? Mindössze egy magyarázatot találtam. Régen valószínűleg így szólt a közmondás: „Április bolondja, Bálám szamara.” Bálám szamáron indult el Jehova népét megátkozni, de a végén az átok helyett áldást küldött rájuk. Hogy Bálám szamarából hogyan lett a nép ajkán május szamara, nem tudni, de hogy a május gyönyörű, az biztos.
A májust is jeles napok sokasága tarkítja. Május elseje a munka ünnepe, Szent Flórián, a magyar tűzoltók napja, a Nemzetközi Vöröskereszt napja, a madarak és fák napja, a múzeumi világnap, de a hónap fontos eseményei még az anyák napja, a pünkösd és a gyermeknap is.
Május első vasárnapja az édesanyák legszebb ünnepe. Az anyák napi köszöntések, az óvodai, iskolai műsorok könnyet csalnak az édesanyák, nagymamák szemébe. Szerte a világon ünneplik. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, majd 1928-ban miniszteri rendelet tette hivatalossá. Eredete az ókori Görögországig nyúlik vissza, ahol az istenek anyjának tartott Reának tavaszi ünnepséget rendeztek, és vele együtt köszöntötték az édesanyákat.
A szeszélyes, de zöldellő április, és a virágok illatával teli május az év két legszebb hónapja. Megigéző, a tavasz beköszöntének és az életörömnek az ideje. Figyeljünk a természet hívó szavára, ébredjünk fel mi is téli álmunkból, és örüljünk az élet csodáinak!
Rásó Ica
midio.hu
Fotó: a szerző felvételei
Címkék: jeles napok, szeszélyes április, virágos május
