A festészet élvezetes, ugyanakkor meditatív tevékenység, hiszen mentálisan és egészségügyi szempontból is számos pozitív hatással bír. Nemcsak foglalkozásként, hanem hobbiként is kellemes időtöltést jelent. Napjaink rohanó ritmusában a nyugalom szigetét képezheti számunkra. Mondhatni, hogy a festészet az önkifejezés egyik formája. Egy-egy jól sikerült festmény kellemes látvány, önbizalmat adhat az alkotójának, sőt növelheti magabiztosságát, érzékenyebbé és befogadóbbá teszi a külvilág szépségeire – vallja a Pusztazámoron élő Miklósi-Vass Erika (címlapképünkön).
Miklósi-Vass Erika gyerekkorában nagyon sokat rajzolt. Szabadidejének jó részét kreatív dolgok készítésével töltötte, hiszen mindig kitalált valami újat. Nagyon szeretett az állatokról és a növényekről rajzokat készíteni. Általános iskolában rajzszakkörre járt, rendszeres résztvevője volt rajzversenyeknek. Az egyik legemlékezetesebb megmérettetése 1992 októberében volt, ugyanis egy Peruban rendezett nemzetközi rajzversenyen első helyezést ért el.
Középiskolai tanulmányait követően nem vették fel a Képzőművészeti Egyetemre, így hétköznapi szakmát választva ügyintézőként helyezkedett el, majd a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának igazságügyi igazgatási ügyintéző szakán diplomázott.
Kreativitását 2019 áprilisában virágkötő tanfolyamon is sikerrel kamatoztatta. Más rejtett képességeit pedig egy ún. jobb agyféltekés rajztanfolyam hozta felszínre. Ezen a kurzuson jött rá arra, hogy nagyon eltávolodott a valódi énjétől, attól, ami valójában a korábbiakban foglalkoztatta. 2020-ban jelentkezett a Valdor Art Alternatív Rajz- és Festőiskola „Alkoss Szabadon” mentorprogramjába, ahol számos technikával – grafit, színes ceruza, szén, pasztellkréta, akrilfestés és ezek vegyes használata – ismerkedett meg. Közülük az akrilfestési technika áll hozzá a legközelebb, ugyanis ezzel a festési móddal képes a legjobban kifejezni önmagát.
Miklósi-Vass Erika számára a festészet jelenti a kikapcsolódást, a feltöltődést. Vannak napok, mikor könnyedén kezd neki egy-egy az alkotásnak, máskor pedig a hétköznapi dolgai szinte elsodorják, és nem jut ideje arra, hogy kézbe vegye az ecsetét.
„Az alkotás, az, hogy valamit én magam hozok létre, nagyon jó érzés. Volt már pár megrendelésem is; valaki saját részre kért képet, más pedig ajándékba szánta a barátjának, szüleinek. Ilyenkor együtt gondoltuk ki, milyen is lenne az a világ, ami a megajándékozott is elvarázsolja. Nagyon jó érzés együtt kitalálni, hogy minek örülne a másik ember”– tekint vissza alkotói múltjára.
Elsőként egy szamuráj harcost ábrázoló grafikai plakátját állították ki a Tárnoki Művelődési Házban rendezett Japán nap alkalmával, 2019-ben. Az alkotást rizspapírra készítette, szénceruzával. Nem is remélte, hogy a tárnoki bemutatkozásnak lesz folytatása. A kiállításokhoz kapcsolódó pozitív visszajelzések alapján büszke arra, hogy volt bátorsága újra elkezdeni alkotni, megvalósítani önmagát.
Napjainkban főleg akrilfestési technikával dolgozik. Festett mediterrán tájképsorozatot, kollégái és családtagjai felkérésére csendéletet és állatképeket, egy egyesület számára logót tervezett.
Az alkotás egyre inkább kitölti a mindennapjait: úgy érzi, igazán akkor fog kiteljesedni, ha még intenzívebben foglalkozik a festészettel, a művészettel. Szeretne gyerekek részére festőtanfolyamot, szakkört tartani, hogy az alkotás öröme által ők is többek lehessenek.
Rajong a természetért, szereti az állatokat, a csendet és a nyugalmat, amit Pusztazámoron megtalál. Rendkívül jól érzi magát, amikor férjével és a kislányával együtt a kertjükben tevékenykednek, vagy kirándulnak a közeli erdőben. Alkotásaival kislányát is „megfertőzte”, hiszen nagyon sokat festegetnek, rajzolnak együtt. Úgy érzi, hogy ő is örökölte a festői vénát.
Sikereihez harcművész férje is hozzájárult: bátorította, támogatta, hogy rátaláljon az önkifejezés ezen útjára, segítette egy-egy alkotásának elkészítésében. A kiállításokat követően családjával együtt örültek a közönség részéről kapott elismerésnek. A közeljövőre célként tűzte ki a hagyományos olajfestési technikával való alkotást, valamint egy műterem kialakítását.
Végezetül mindenkit arra bátorít: ki-ki fedezze fel magában a szunnyadó tehetséget, az alkotókedvet, és tegyen meg mindent annak kibontakoztatása érdekében.
Oláh Antal
midio.hu
Illusztrációk: Miklósi-Vass Erika
(Az írás a Zámori Hírek 2023/1. számában is megjelenik.)
Címkék: festészet, Miklósi-Vass Erika, önkifejezés, Pusztazámor