Én nem a rakodópart alsó kövén ülök, mint anno József Attila A Dunánál című versében, hanem csak a nappaliban a kanapén. Hajnal van, a többiek még mind alszanak, én meg egy idegbecsípődéssel a derekamban bámulok magam elé. Tegnap este összegyűlt a család, anyósom szülinapját ünnepeltük. Hogy miről szólnak a születésnapok, az jobbára életkortól meg persze embertől függ. Nekem például az időről, az eltűnt időről.
Jó pár éve van alkalmam közelről megfigyelni, hogy az utódokban mennyire visszaköszön az ősök ilyen-olyan tulajdonsága. Legyen az testalkati vagy jellembéli, a genetika játéka vagy misztikusabb eredetű. Magyarul a hasonlóság néha szó szerint letaglózó.
Itt van például a derekam. Apám ugyan már több mint tíz éve nem él, a dereka, az a bizonyos gyógyfürdőkórházi kezelésekkel évente helyrepofozott testrésze mégis időről időre benyújtja a számlát. Az én porckorongsérvem képében. Aztán persze összeszed az ember még ezt-azt: csontritkulás, ízületi bántalmak, fafejű dacosság. Nem panaszkodhatom, jutott mindenből elég.
Hogy a tanulmány még izgalmasabb legyen, gondolatban előreszaladok az utódaim irányába. Megállapítom, hogy apukám (hm, tegnap volt apák napja…) többféleképpen bebiztosította magának a halhatatlanságot. Nem elégedett meg a testi nyavalyák átörökítésével, az egyik unokájában (lásd fiam) még a mozdulatait is reprodukálni tudta. Kísérteties. Mondanám, hogy volt humorérzéke az öregnek, de nem. Azt majd, remélem, gyermekeim az apjuktól fogják magukba szívni.
Szóval e hajnali órán töprengéseimben arra jutok, hogy – derékfájás ide vagy oda – mégiscsak minden a legnagyobb rendben van, a szüleim immáron örökre velem maradnak, mint ahogy én is továbbadom lényem egy-egy csak rám jellemző alkotóelemét.
József Attila szavaival élve :
„Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok erős,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az őssejtig vagyok minden ős –
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s én lelkes Eggyé így szaporodom.”
Jó mélázást mindenkinek!
Bányai Petra
midio.hu
Borítókép: Pixabay
Címkék: #midióPetra, Apa, Apák napja, Család, Szülők
