Érd-Ófalut járva, a Római utcán a szomjazók felfrissülhetnek. A Szent Mihály-kút természetes ásványvize mellett présházak és borospincék is várják a látogatókat. A Duna-part folyton duruzsoló világától a természetvédelmi területté nyilvánított Kakukk-hegy felé egyre csendesül az élet moraja. Vadrózsák, akácosok illatoznak a Kálvária köz apró utcájában. Autóval idáig jöhettünk. Innen már gyalog járhatjuk be azt a békés utat, ami a Szenvedő Krisztus-kálváriakápolnához vezet. 
A kápolnát 1752-ben báró Péterffy János építette a dombtetőn, hálából, hogy a kolerajárvány véget ért. A sokat megélt kápolna több villámcsapásban is megsérült, leégett, de mindig újjáépítették.
Az út kellemes. Sokszor sétálok én is erre, felfelé általában több terhet cipelve. Majd a lépések során, a sárgálló fecskefüvek és tündérvirágok tövében hagyok egyet-egyet. Jó ezen a karnyújtásnyi úton gondolatban megállni és engedni annak az ölelésnek, ami felüdít, erőt ad, majd visszaengedve továbbvisz.
Szöveg és képek: Stanzel Viktória
Címkék: #midióViki, Családi kirándulás, Érd
