Nyári napok nagy kedvence a hűsítő görögdinnye, melynek finom piros húsát magában, jégkásaként, turmixban mi is szívesen használjunk. A dinnyehéj eddig a komposztba került, lakásban esetleg konyhai hulladékként végzi, de mára már többféle felhasználása ismert. A tökfélék családjába tartozó gyümölcs, mely hazánkban is megterem, kellemes íze mellett jótékony hatással is bír az emberi szervezetre. Számos vitamint, ásványianyagot tartalmaz, s tömegének nagy része víz, mely a veseműködésre pozitív hatással bír.
Ki piszkálja ki a dinnyemagot?
Sokan észrevétlenül megeszik, sokan pedig művészi pontossággal kipiszkálnak minden pici magocskát. A dinnyemag csaknem az összes esszenciális aminosavat tartalmazza, így – akik meg tudják enni – jobban járnak. Az egészséges magok fogyasztásának lehetséges útja még az összegyűjtés, kiszárítás, majd kávédarálóban őrlés. Ezt a magörleményt akár sütikhez, kásákhoz, turmixokhoz, salátákhoz, számos módon felhasználhatjuk.
Fermentálás, avagy dinnyehéjból savanyúság
A dinnye héjából készült finom savanyúság engem a kovászos uborka ízére emlékeztet leginkább, persze ez a fűszerezéstől is függ. A fermentálás erjesztést jelent, olyan anyagcsere-folyamatot, amikor enzimek hatására szerves anyagokban kémiai változás jön létre. Emésztés során ez történik a beleinkben, de ez a folyamat jelenik meg akkor is, amikor sört, bort, joghurtot, savanyúságokat készítünk.
A nagyszerű Fermentor Blog oldalán olvasható sok hasznos információ és recept is. „Zöldségek fermentálásakor a növények felületén természetesen is megtalálható baktériumkultúrák végzik az erjesztést. Mivel ebben a mikroorganikus univerzumban az ún. Lactobacillus baktériumfajok dominálnak, ezt a típusú erjesztést laktofermentálásnak, azaz tejsavas erjesztésnek nevezzük. A Lactobacillus nemzetségbe tartozó, anaerob környezetben szaporodó baktériumokat elsőként a joghurtból sikerült izolálni, ám ijedtségre semmi ok: nincs közük magához a tejhez, így azok is biztonsággal ehetik a segítségükkel előállított savanyúságokat, akik egyébként valamilyen okból nem fogyaszthatnak tejtermékeket.”
A blog írója, Király Ágnes három tényezőt emel ki, melyre feltétlen figyelni kell a megfelelő erjedési folyamat elindulásához:
• Állandó, optimális hőmérséklet (ideális esetben 18–22°C és közvetlen napfénytől való védelem)
• Kontaminációtól való védelem (sterilizált üveg, anaerob közeg biztosítása, megfelelő töménységű sóoldat)
• Idő, amíg a folyamat végbe tud menni (5 naptól 2 hétig, zöldég-gyümölcs függő)
Fermentált dinnyehéj elkészítése
Hozzávalók:
– víz
– só (nem jódozott)
– néhány szelet dinnyehéj
– kapor, fokhagyma, bors
– jól zárható üveg
Az elkészítés egyszerű, a dinnye sötétzöld kemény héját levágjuk, a zöldesfehér részét kockákra vagy vékony csíkokra szeleteljük. Egy tiszta üveg aljára tesszük a fűszereket, majd szorosan rápakoljuk a dinnyehéjat. Közben 2%-os sóoldatot készítünk: 1 liter vizet felforralunk s kihülés után 1 evőkanál sót elkeverünk benne. Ezzel öntjük fel a már megpakolt üvegeinket. Fontos, hogy a felöntőlé alól semmi ne lógjon ki. Az üvegeket egy nyugodt, állandó hőmérsékletű helyre tegyük, s 5-7 nap múlva bontsuk meg. Felbontás után hűtőben tároljuk.
Fermentálni szinte bármilyen zöldséget lehet, akár vegyesen is. Használjatok bátran fűszereket kedvetek szerint, s készítsétek el saját egészséges, házi savanyúságotokat!
Körmendiné Szelp Vera
midio.hu
Fotók: Vera képei
Címkék: #midióVera, fermentálás, görögdinnye
