Bodza Klára Németh László-, Eötvös-, Életfa- és Martin György-díjas énekművész, zenepedagógus volt a Diósdi Társaskör vendége a harmadik adventi hétvégén, december 13-án. A közösségi házban rendezett esten a Luca-naphoz kötődő vidám-játékos versrészletek, dalok éppúgy elhangzottak, mint az adventi ünnepkörhöz és a karácsonyhoz kapcsolódó prózai szövegek és énekek. A meghívott vendég mellett a Társaskör egyik tagja, valamint Dizseri András is egy-egy verssel örvendeztette meg a jelenlévőket; utóbbi Ady Endre Karácsony című költeményét mondta el.

Bodza Klára 1974-ben fejezte be zeneiskolai tanulmányait, majd között a a Szegedi Tudományegyetemen szerzett ének–zene szakos pedagógusi diplomát. 1968-ban a Nyílik a rózsa című népzenei tv-vetélkedő nyertese volt. 1969–1981 között szabadfoglalkozású zeneművészként dolgozott, majd a III. kerületi zeneiskola népzenei tagozatán tanított. 1987-től a „szomszéd vár”, a XXII. kerületi Nádasdy Kálmán Művészeti és Általános Iskola népiének tanára, valamint a népzenei tagozat vezetője. Ebben az időszakban diósdi tanítványai is voltak, nála tanultak énekelni a Vadvirág együttes tagjai (a három Rásó testvér és Kiss Zsófi); a „Vadvirágok” CD-n is szerepeltek a tanárukkal, sőt közös felvételük is volt a Duna televízióban. 1985-től a Tátika Énekegyüttes alapítója és vezetője.

Bodza Klára énekművész-tanár a népi ének tanítása mellett jelentős zeneelméleti munkásságot is magáénak tudhat. Kidolgozta a magyar népdal zeneiskola-szintű oktatási módszereit, népdalokat gyűjtött. Mintegy 10 lemezen énekel, 1996-ban önálló hangkazettája, 1997-ben önálló lemeze jelent meg a Tátika Énekegyüttes közreműködésével.

A népdaléneklés titkainak egyik legjobb ismerője és továbbadója. Azok közé tartozik, akik elsőként ismerték fel az autentikus népzenei előadásmód, a stílusos népi éneklés értékét és vonzerejét az 1970-es évek elején. Egész munkásságát ennek az ügynek szentelte. Generációkat vezetett el a népdal szeretetére, munkálkodása nyomán egyre több fiatalhoz jutottak el a népzene emberformáló értékei. Pályájának negyven éves jubileumára készült el a Lélekvirágok című, archív és új felvételekből szerkesztett film, amely – mintegy számvetésként – bepillantást nyújt művészetének fontos eseményeibe, életének ünnepi pillanataiba. Férje, Czidra László révén a historikus zenével is kapcsolatot tartott, sőt a film arról a bensőséges viszonyról is tanúskodik, amely Bodza Klárát a magyar költészethez fűzi, jól válogatott, a népdalokhoz kapcsolódó versek megszólaltatásával. Nevéhez fűződik a nagy sikerű Magyar Népi Énekiskola című alapvetés, melynek eddig öt kötete jelent meg.

Számos ma ismert művészt indított el a zenei pályán, így Szalóki Ágit, Mogyorósi Mariannát, a Csík zenekar énekesét és Navratil Andreát.

Mint a diósdi est elején elmondta, büszkeséggel töltötte el, ha sikerült pályára állítania egy-egy sikeres énekest, de talán még nagyobb örömöt okozott neki, ha azt tapasztalta, hogy tanítványai, később, már édesanyaként, az ő dalain keresztül adták tovább gyermekeiknek a magyarságtudatot, a hazaszeretet. „A mi kincsünk a népdal, amit meg kell tartanunk, meg kell őriznünk” – vallja. „Hálát adok a Teremtőnek, hogy még ma is énekelek, hogy valami szépet, valami jót tudok nyújtani a közönségemnek. Lehet, hogy a hangom nem csilingel úgy, mint a fiataloké, de talán ezt pótolja a tapasztalatom” – mondotta.

Az advent a várakozás, az ünnepre való ráhangolódás ideje, melyet az előadó Az advent angyalai című verssel és a hozzá kapcsolódó adventi, karácsonyi népdalokkal jelenített meg. Az emelkedettség mellett az András-naptól karácsonyig terjedő időszaknak a vidámság is jellemzője, kivált Luca-nap környékén. Bodza Klára és a közönség soraiból toborzott társai nemcsak felelevenítették a Luca-napi népszokásokat, de az est résztvevőinek aktív közreműködésével el is játszották azokat. Végezetül közös daltanulás zárta a diósdi adventi estet.

K. Z.

Borítókép: Benkő Judit, a Társaskör vezetője köszönti a vendéget