Okos, ügyes, szorgalmas, dicséretes, kitűnő, ötös – hangzanak gyakran az értékelő kifejezések egy gyermek jellemzésére. De ugyanakkor feltehető egy kérdés is: Emellett boldog is? Kiáll magáért és másokért, ismeri, elfogadja magát és a társait, empatikus, nyíltan kommunikál? Ma már központi téma az IQ, az értelmi intelligencia mellett az EQ, az érzelmi intelligencia is.
Mit is értünk e két kifejezés alatt?
IQ: értelmi intelligenciahányados, mely egy kiértékelhető viszonyító szám, megmutatja a személy jelenlegi értelmi képességszintjét.
EQ: a társas tudatosság kompetenciája, érzelmek érzékelése, kifejezése, szabályozása, érzelmi alkalmazkodás képessége.
Vekerdy Tamás és több más pszichológus vallja: az iskolai eredmény (mely leginkább az IQ-ra, lexikális tudásra épül) nem korrelál az életben való boldogságunkkal, sikerességünkkel. Tehát boldogulásunk a mindennapokban sokkal inkább függ érzelmi intelligenciánk, képességeink szintjétől. Sokan szembeállítják a két területet, mások kampányolnak egyik vagy másik mellett, de valójában a két intelligencia kiegészíti egymást, vagyis jó testvérek.
Én úgy látom, a társadalomban még mindig nagyobb hangsúlyt élvez az IQ, a kognitív képességek fejlesztése. Gyermeke bizonyítványára minden szülő büszke (ha az neki tetszik), de azt ritkábban hallom, hogy olyasmiért büszkélkedünk, ami érzelmi területre utal. Például: ma megvigasztalt valakit a gyermekünk, vagy játszani hívta egy magányos társát.
Nem állítom, hogy könnyű dolgunk lenne, hisz már a babavárás során csecsemőkori képességfejlesztő játékok ugranak ránk a boltok polcairól, mindenhonnan az „okos baba, okos gyerek, így fejleszd, úgy tanítsd” tartalmú jó tanácsok folynak. Később pedig – kamaszként, felnőttként – jöhet az okostelefon, okosóra, okosház és a többi kütyü, amiknek természetesen hasznos oldalaik is vannak.
A felnőtteknél még izgalmasabb kérdés: tudunk nyíltan, erőszakmentesen kommunikálni, empatikusan viselkedni társainkkal, megfelelő az önismeretünk, tisztán látjuk, értjük viselkedésünk, reakcióink miértjeit? A példa mi vagyunk. Talán kevés a gyermekeknek otthon elmondani: legyél bátor, állj ki magadért, mondd el, mit gondolsz, ne hagyd magad, védd meg… És folytathatnánk a sort.
A kisgyermekek fantasztikusan kivetítik érzelmeiket a játékban, alkotásokban, általuk szőtt mesékben. Mégis fontosnak tartom, hogy beszélgessünk is az érzéseinkről, próbáljuk megfogalmazni azokat, így könnyebb elfogadni, megérteni, majd megelőzni helyzeteket. Igyekezzünk a napjainkba megszokott, közös beszélgetéseket beiktatni, például:
- Mi volt a mai napodban a legjobb? Minek örültél legjobban?
- Mi volt a mai napodban, amit másképp csinálnál? Amit megbántál?
- Mi hiányzott a mai napodból?
- Mi volt a legviccesebb, ami ma történt veled?
- Kedveskedett ma valaki neked? Te kedveskedtél valakinek?
- Szomorkodtál ma? Láttál valakit, aki ma szomorkodott? Ha igen, miért? Lett-e megoldása?
- Akadt ma valami, ami nehézséget okozott neked?
- Segítettél ma valakinek? Neked segített valaki?
- Ha állat lehetnél, mivé változnál át? Átváltoztatnál valakit még valamilyen állattá?
Mindenki megfogalmazhatja saját kérdéseit, melyek a nap folyamán spontán is, bármikor elhangozhatnak. Nálunk itthon általában egyszerre kb. 3-4 kérdés hangzik el. A kérdések száma függ a gyermekek életkorától, a család jelenlegi lelki állapotától. Persze lehetnek olyan napok, hogy elmarad ez a játékos beszélgetés. Ne csak a gyermektől várjuk el a választ, fontos, hogy szülőként is válaszoljunk, próbáljuk türelmesen meghallgatni egymást. A gyerekek a kellemesebb élményekről könnyebben beszélnek – a felnőttek gyakran épp az ellenkezőjéről –, de érdemes a negatívabbnak hitt eseményekről is beszélgetni, s ha ezt rendszeresen gyakoroljuk, akkor a „nem tudom” helyett a gyerekek is elkezdenek válaszolni.
Úgy érzem, az erőszakmentes kommunikáció, s néha maga a kommunikáció is nehézségekbe ütközik a családokban. Ezért pozitív, hogy a sok egyéb képességfejlesztő játék mellett ma már megtalálható számos érzelmiintelligencia-fejlesztő játék is. (A folytatásban szeretnék bemutatni egy játékot, egy gyakorló füzetet, és egy mesesorozatot is.)
Körmendiné Szelp Vera
midio.hu
Fotók: Pixabay, Unsplash
Címkék: #midióVera, Empátia, Erőszakmenetes kommunikáció, Érzelmek, Érzelmi intelligencia
