A magyar nyelv a világon a 62., Európában pedig a 14. „legbeszéltebb” nyelv az anyanyelvi beszélők száma alapján. Mi, magyarok szeretjük azt hinni, hogy különlegesek vagyunk, amit nyelvünk származása is igazol, hiszen semmi közünk az indoeurópai nyelvcsaládhoz, hanem valahol messze keleten, az Urál-hegységen is túl (ahol a kurta farkú malac túr) kell keresni a magyarság bölcsőjét.

Nos, ilyen messzire azért még gondolatban sem mennék (annak ellenére, hogy magyartanár vagyok). Bőven elég volt idén szeptember végén Sátoraljaújhelyre, a Magyar Nyelv Múzeumába elzarándokolni a fiammal, ugyanis ezt a kis kirándulást kaptam tőle születésnapomra. Rendes gyerek (idén nősült, tehát már csak az én fejemben gyerek), biztosan azt hitte, az anyja él-hal az ilyesmiért. Az igazság persze az, hogy a magyar nyelvtant ugyan valóban tanítom, sőt a diákjaim azt a visszatérő mondásomat is ismerik, hogy „szép nyelv a magyar”, mégis sokkal szívesebben veszem, ha nem a tankönyv – valljuk be, sokszor unalmas – szövegét biflázzuk, hanem körülnézünk, mi vesz minket körül nap mint nap, aztán azt elemezgetjük. Szóval szeretem, ha van egy kis „rock and roll” a dologban. A fiam ajándékában is jobban vonzott az együtt töltött idő – soha vissza nem térő – lehetősége, mint holmi nyelvészkedés. Aztán megérkeztünk Széphalomra (a Sátoraljaújhely melletti kis faluba), és kellemes meglepetésben volt részem. A Kazinczy Emlékcsarnok tőszomszédságában lévő múzeum aulájában a leghosszabb magyar palindrom mondat fogadott a szemközti falon: „Kis erek mentén, láp sík ölén, odavan a bánya rabja, jaj, Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik.” Próbálják meg hátulról előre olvasni, azonnal rájönnek, mi is az a palindróma.

Az oszlopokon körben a 2010 óta évente megválasztott „Az év szavai” függnek kiplakátolva. A kedves látogató maga is szavazhat.

Ízlés kérdése persze, hogy kinek mi a szép vagy fontos szó. Az év szavai komoly kordokumentumként is funkcionálnak.

Négy kategóriában hirdetnek győztest: az év szava, az év antiszava, az év ifjúsági szava és – a rend kedvéért – az év költői szava. 2010-ben például az év szava a vuvuzela lett. Az ismertetés szerint az egy évvel korábbi labdarúgó-világbajnokság csempészte bele nyelvünkbe ezt a zulu kifejezést. Mondjuk az év antiszava is igen beszédes: vörösiszap-katasztrófa. Idősebbeknek nem kell magyarázni, a fiatalabbak meg talán jobb, ha nem is tudnak róla. Apropó, fiatalok! Hivatalból tanítom, hogy az ifjúság nyelve a leggyorsabban változó, de egyben a legkreatívabb változata a magyar nyelvnek. Lehet szeretni, vagy bezzegelve utálkozni, de attól még rendszeresen kapjuk a „lájkol”, „fészel”, „romkocsma”, „szelfi”, „mekizik”, sőt legutóbb a „karantini” (értsd: a karantén alatt fogyasztott alkoholos ital, amely a karantén és a martini szó vegyüléke, más jelentésben viszont azok a fiatalok, akik a karantén időszakában élték tinédzser éveiket) kifejezéseket.

Kész szociológiai tanulmány végigkövetni az év szavait és antiszavait az elmúlt tíz évben. Kedvenceim a rezsicsökkentés (2013), a gasztroforradalom (2018) és a fényvillamos (2019). De igen beszédes az antiszavak közül a mamahotel/papabank (2013), az élménylőtér (2018), illetve 2020-ból a koronaszégyen kifejezés is. Egy általános iskolás dolgozatából pedig egyenesen kiragyog a juhász ábrája alá írott „szakszerű” megnevezés: botos jeti (2012).

Szerintem csodaszép nyelv a magyar. Igaz, a magyar iskolákban többnyire csak Arany János nyelvét vagy Ady szimbólumait tanulmányozzuk, s ennek köszönhetően a diákok zöme azt hiszi, a költészet valami életidegen, például a Magyar Nyelv Múzeumában mutogatandó kitömött (értsd: szép, de halott) jószág, pedig koránt sincs így. Az év költői szavai is erre figyelmeztetnek. 2013-ban Weöres Sándor egyszavas verse, a Tojáséj, 2014-ben Radnóti „messzeringó gyerekkor”-a, 2019-ben pedig egy dunaföldvári cukrászmester (!), Tóth Norbert a „Boldogasszony csipkéje” elnevezésű málnatortája vitte el az év költői szava, és nem mellesleg a Magyarország tortája díjat.

Szóval alighanem jogos a nemzeti büszkeség, még akkor is, ha 2020-ban nem valami speciális magyar szó lett az év szava, hanem sajnos a mindenki által jól ismert koronavírus.

A magyar költészet, pontosabban Lackfi János kortárs költő viszont még ezt is képes volt „Kijárási klasszikusok” című költeményében a művészet magasába emelni. Ráadásul a mű egy részletével buzdított maszkviselésre tavaly az Újbuda Center egyik boltja. Íme:

magyar nyelv napja

Lackfi János verse

„Amikor a költészet közkinccsé válik, jessz!” – kommentálta Facebook-oldalán elégedetten a költő.

Mi pedig hátradőlhetünk, és várhatjuk 2022 június végét, a Múzeumok Éjszakáját, amikor kihirdetik majd a 2021-es év győztes szavait.

Bányai Petra

A borítóképen az Ybl Miklós tervezte Kazinczy Emlékcsarnok látható (kép: Flickr).

A cikk a magyar nyelv napja alkalmából egyidejűleg a képmás.hu-n is megjelent. 2008 óta november 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját, mivel 1844-ben ezen a napon nyilvánították hivatalos államnyelvvé a magyart.

 

Címkék: #midióPetra, anyanyelv, magyar, magyar nyelv