Tavaly ősszel adott megbízást az önkormányzat az O/A City Kft.-nek arra, hogy kidolgozza Diósd jövőjét és fejlesztési irányait meghatározó várostervezési koncepcióját. A szakemberek, Farkas András és Pilisi Ond a május 20-án rendezett lakossági fórumon mutatták be elképzeléseiket a képviselőknek és az érdeklődő lakosságnak, majd meghallgatták a résztvevők véleményét, javaslatait, amelyeket figyelembe vesznek az anyag végleges változatának kialakításakor.
Dizseri András polgármester megnyitójában elmondta: a várostervezők az elmúlt bő fél év alatt áttekintették a településünk múltját és jelenét rögzítő dokumentumokat, majd 67 alkalommal találkoztak a helyi közélet meghatározó szereplőivel: települési képviselőkkel, a polgármesteri hivatal és az intézmények vezetőivel, dolgozóival, a civil szervezetek, az egyházak, a helyi vállalkozások, valamint a legnagyobb adózók képviselőivel. A rendelkezésükre álló információk alapján kialakított fejlesztési víziókhoz, elképzelésekhez és lehetőségekhez a szakemberek konkrét javaslatokat is tesznek.
Diósd 7 kihívása
A prezentációt tartó Farkas András építész tíz évig polgármesterként szolgált, így teljes körűen ismeri a településfejlesztés problémakörét. Mint elmondta, az egyes települések múltjának és jelenének áttekintése, valamint a belső erőforrások feltárása után határozható meg a lehetséges jövőkép.
Meglátásuk szerint Diósd 7 kihívással néz szembe, ezek:
- A bevételek paradoxona
- Az elvárások és szolgáltatások diszharmóniája
- Falusi léptékű középületek – kisvárosi léptékű közösség
- Beszorult ipar – szétfeszített szerkezet
- Gyenge településkép – rejtett értékek
- Természeti lehetőségek a sűrűség ellenében
- Identitásválság és közösségi energia.
A kihívásokra a szakemberek megfogalmazták a lehetséges válaszokat, melyek meghatározóak a fejlesztési koncepció kidolgozásánál. Az úgynevezett akcióterületek:
- Diósd történelme dióhéjban
- Településszerkezet (magas népsűrűség)
- Természeti adottságok
- Térségi szerep
- Közlekedési koncepció (készül)
- Csapadékvíz-elvezetés (kiemelt probléma)
- Vízellátás (1240 m³/nap igény, 50 m³/nap hiány).
A szakértők ezt követően részletesen áttekintették a fejlesztések szempontjából meghatározó területeket, így a közterületek és az úthálózat állapotát, a játszóterek (7 db) színvonalát, felszereltségét, valamint az épített környezet jellemzőit. Az utóbbi területen a cél a falusias elemek megőrzése és az új építési megoldások integrálása.
A kisvárosi identitás kialakulását számos konfliktussal terhelt terület nehezíti, köztük a leromlott állagú középület-állomány, valamint a közösségi terek – kivált a fiatalokat befogadó találkozóhelyek – hiánya. Kívánatos a turizmus, a helyi identitás, a sportélet és a sportinfrastruktúra erősítése.
A prezentáció részletesen taglalta a vállalkozások, az ipari területek (Homokbánya utca, Vadrózsa–Kőbányai utca, a volt csapágygyár) helyzetét és fejlesztési lehetőségeit. A város költségvetési helyzetének javítása érdekében a javallott irány a magas hozzáadott értékű szektorok vonzása, a kertvárosias életminőség és a versenyképes gazdaság egymásra találásának elősegítése.
A szakértők szerint egy passzív forgatókönyv megvalósulása – vagyis ha nem történik beavatkozás Diósd jövőjét illetően – lecsúszási spirál kialakulásához vezetne. A sikeres jövőt egyértelműen egy megerősödő, élhetőbb kertváros megteremtése jelenti.
A válasz: 7 akcióterv
A formálódó településfejlesztési koncepcióban a szakemberek 7 akcióterület megjelölését tervezik. Ezek:
- Diósd Szíve (a városközpont – Gárdonyi Géza utca tengelye)
- Civitas Park (új igazgatási központ és irodafejlesztés)
- Diósd Udvar (bevásárló- és szolgáltatóközpont)
- Diósd Városliget (sport- és rekreációs akcióterület)
- Diósdi Műhelypark (északkeleti iparterület)
- Diósd főutcája (a 7-es sz. főút tengelye)
- Delta Park (a vasúton túli fejlesztési terület).

Akcióterületek
A fórum résztvevői megismerhették a vázolt akcióterületek látványterveit, valamint a kialakításukmal kapcsolatos elképzeléseket (funkciók, befektetők bevonása, parkolási lehetőségek stb.).
Ezt követően a szakértők sorra vették az úgynevezett épületkártyákat, vagyis hogy mi lenne vagy lehetne a sorsa, funkciója a jövőben a város jelenlegi középületeinek (Polgármesteri Hivatal, közösségi ház, könyvtár, Tájház, Családsegítő Központ, Egészségház, Ifjúság úti óvoda, iskolák, sportközpont, a városüzemeltetés telephelyei).

Ilyen lehetne az Egészségház
A prezentációt követően a rendezvényen megjelent települési képviselők, valamint a diósdi lakosok tettek fel kérdéseket, illetve mondták el véleményüket, javaslataikat a formálódó koncepcióval kapcsolatban. A szakemberek jelezték: az elhangzottakat beépítik a fejlesztési koncepció végleges változatába, amelyet elkészültekor egy – látványterveket is tartalmazó – kiállítás keretében tárnak a közvélemény elé.
Vélemények, javaslatok
A nagy érdeklődés mellett megtartott, több mint háromórás rendezvény során szót kért Dizseri András polgármester és több képviselő (Zsadányi Katalin, Morácz Petra, Spéth Géza, Czimer Ferenc). Számos kérdés és javaslat hangzott el a részt vevő lakosok részéről is.
Többen felvetették például, hogy a 7-es út „túloldala” csak minimálisan érintett a fejlesztési elképzelések tekintetében. Téma volt a Kludi Kft. hamarosan megürülő Homokbánya úti telephelyének sorsa is. A felszólaló lakó nem tartotta jó elképzelésnek, hogy kereskedelmi jellegű hasznosításban gondolkodnak a várostervezők, ami csak tovább fokozná a térség jelenleg is nagy forgalmát. Szerinte a 7-es út menti, jelenleg üres területet kellene erre a célra javasolni, ez esetben ugyanis megoldódna a lakótelep közúti forgalomtól való izolálása is.
Több hozzászóló is felvetette a vízelvezetés és a vízmegtartás kérdését mint napjaink aktuális problémáját, és volt, aki megoldási javaslatokat is tett e tekintetben.
Szintén elhangzott: minden fejlesztést a helyi közlekedéssel összhangban kell vizsgálni. A város számos területén szinte elviselhetetlen a forgalom, ami kereskedelmi, ipari vagy szolgáltató cégek esetleges idetelepülésével csak fokozódik. Többen megjegyezték: a bemutatott látványterveken szinte alig láthatók gépkocsik. A várostervezők válaszukban bemutatták, hol alakítanának ki parkolóövezeteket, illetve mélygarázsokat.
Egyetértés volt abban, hogy gazdagítani kell a sportolási és rekreációs lehetőségeket, de lehetőség szerint úgy, hogy ezért ne kelljen a lakosságnak fizetnie.
A résztvevők közül többen jelezték: alapos, minden területre kiterjedő, innovatív tervezetet mutattak be a várostervezők. Jó, hogy merünk nagyot álmodni, de kérdés, lesz-e forrás a 2035-ig felvázolt fejlesztések megvalósítására, kivált annak tükrében, hogy az érintett akcióterületek nagy része magántulajdonban van. Az elhangzott válaszok egy irányba mutattak: ha rendelkezünk egy világos fejlesztési koncepcióval, nagyobb az esély a befektetők megnyerésére, illetve a várhatóan megnyíló kormányzati és európai uniós források megszerzésére, pályázatok elnyerésére.
Kiss Zoltán
Borítókép: A DTC épületének utcafronti fejlesztésti látványterve
midio.hu
Címkék: 2035, Diósd, koncepció, várostervezés











