Balogh Márta a diósdi iskola pedagógusa, emellett hitoktatóként a katolikus hittanra járó gyerekekkel is foglalkozik. Márti néni nagyböjti gondolatokkal jelentkezik Diósd Hittan nevű oldalán, ezeket osztjuk meg heti összefoglalóban, nem csak gyerekeknek. 

Ebben az évben is nagyböjtben mindennap néhány gondolatot osztok meg. Ha szeretnél, tarts velem!

1. Hamvazószerda

Ma elindulunk egy úton, aminek a célja, hogy önző vágyainkat egy kicsit félretegyük, és figyelmünket Istenre irányítsuk.

„A szíveteket szaggassátok meg, és ne a ruhátokat!” (Joel 2,13)

Karácsonykor elámultunk, hogy a hatalmas Isten közénk jött. Örültünk neki, befogadtuk. Aztán valahogy természetesnek vettük, hogy itt van. Ahogy az ajándékokat is már rég elhelyeztük a polcon, betettük a szekrénybe, a mindennapok részévé váltak, már nem örülünk neki úgy, mint szenteste.

Isten is ott porosodik a polcon. A nagyböjti időszakban ezt a folyamatot fordítjuk meg. Újra Istent helyezzük a középpontba.

Mindaz, ami elválaszt Tőle, ami eltakarja, attól megpróbálunk megszabadulni, hogy Őt lássuk, Őt csodáljuk. A mai feladat tehát, hogy megkeressem magamban, mi szorítja ki Istent a szívemből, mi nem enged Neki teret, időt. És erről mondok le.

2. Nagyböjt második napja

Tegnap a hittanosok vállalhattak egy kihívást: egy hétre kaptak egy feladatot (csak a karszalag színét választhatták, a kihívást nem). Örömömre nagyon sokan beleálltak. Egy kicsit belekóstoltak a választásba, döntésbe. Sokszor mi döntünk helyettük, terelgetjük őket. Öröm volt látni, ahogy mérlegelték, könnyű vagy nehéz a kihívás, és ahogy felvállalták ezt a feladatot.

Isten minket is elhívott. A döntésünkhöz, hogy vállaljuk-e, teljes szabadságot ad. Kapunk tanácsot, parancsolatokat, amik segítenek rátalálni a jó útra, viszont megadja a lehetőséget, hogy teljesen más irányt válasszunk.

De mindenképpen döntenünk kell! Vállaljuk-e a kihívást (mondta Jézus, hogy nem lesz könnyű!), és ha vállaltuk, akkor igyekezzünk! Biztos lesznek bukdácsolások, csábítások, elfáradunk útközben, de Ő velünk van, drukkol nekünk, és mutatja az irányt.

„Ha engedelmeskedsz az Úr, a te Istened parancsainak, amelyeket ma adok neked, s szereted az Urat, a te Istenedet, az ő útjain jársz, megtartod parancsait, törvényeit és rendelkezéseit, akkor életben maradsz és megsokasodsz, az Úr, a te Istened megáld azon a földön ahova indulsz, hogy birtokba vedd.” (MTörv 30,16)

3. Nagyböjt harmadik napja

„Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok: maradandó gyümölcsöt.” (Jn15,16)

Ma Mátyás apostolra emlékezik az Egyház, akit Júdás helyére választottak, sorsoltak ki a tanítványok. Mátyás később érkezett az apostolok közé, de ugyanaz az út, ugyanaz a sors várt rá, mint társaira. Nem írt önéletrajzot, nem keresett kapcsolatokat, mégis eljött az ő ideje, mert az Úr kiválasztotta. És amikor eljött ez a pillanat, alázattal beállt a sorba.

Mi sem véletlenül vagyunk a világban. Isten azért teremtett meg téged is, mert terve van veled.

Nem neked kell megmondanod, Isten hova vezessen, hanem neked kell megkeresned az utat, amely Hozzá vezet. Mert csak akkor terem életed maradandó gyümölcsöt, ha az Ő rendelése szerint élsz!

Segítsen ebben a nagyböjt: a böjt és az ima!

4. Nagyböjt negyedik napja

A mai evangéliumban Léviről, azaz Mátéról, a vámosról hallunk. Üldögélt a kis vámszedő asztalánál, szedte a pénzt. Kényelmesen „elvolt” abban az állapotban, amit megszokott, amiben otthonos volt, amiben jól érezte magát. Jézus szólt hozzá: Kövess engem! És ő egyből felállt, és egy új utat választott. Lehet, hogy nem lesz olyan kényelmes, szokatlan lesz (nem is keresett vele olyan sok pénzt, mint korábban, más egzisztenciában élt), de megtalálta a tökéletes boldogságot!

Tegnap mi is az utunkat kerestük. Lehet, hogy még nem látjuk, de álljunk fel a kis megszokott asztalunktól, mert állva nagyobb lesz a rálátásunk, hogy milyen lehetőségek állnak előttünk.

Nehéz felállni, kényelmesebb ülni, de ahhoz, hogy elinduljunk, mindenképpen meg kell tennünk, ki kell fejeznünk azt a készséget, hogy készek vagyunk követni Jézust. Képesek vagyunk kilépni a sötétből a fénybe.

5. Nagyböjt ötödik napja

A mai evangéliumban az igazságos Istennel találkozunk: aki az éhezőknek enni, a szomjazóknak inni ad, aki az idegent befogadja, a ruhátlant felöltözteti, látogatja a betegeket, börtönben lévőket. Aki ezeket teszi, üdvözül. Aki ezt nem teszi, az nem. Jézus azt mondja: amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, azt velem tettétek.

A nagyböjtben a lemondáson kívül az adakozásra is nagyobb hangsúlyt fektetünk.

Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy most aztán csengenek az adományvonalak, fizetünk az alapítványoknak stb. (bár lehet ezt IS tenni)! Fontosabb azonban, hogy észrevegyük, a környezetemben élőnek, családtagoknak, barátoknak, szomszédnak, rám bízottaknak, kollégáknak mire van szükségük! Egy jó szóra, egy bátorításra, egy érintésre, egy tanácsra, egy imára, egy pohár vízre…

Figyeljünk ma oda, mit adhatunk!

6. Nagyböjt hatodik napja

A böjtölés és adományozás mellett a 3. pillér az imádság. Erről szólnak a mai olvasmányok. Izajás arról beszél, hogy az Isten szava teremtő, áldó, formáló. Eléri a célját. Persze ehhez az is kell, hogy befogadó legyek, képes legyek meghallani, figyeljek rá, engedjem, hogy bennem megfoganjon.

Az evangélium megtanít, hogy mi hogy szólhatunk Istenhez.

Ne beszéljünk fölöslegesen, nem az a lényeg, milyen hosszan szólok. Az a fontos, hogy milyen lelkülettel!

(F)elismerem-e, hogy egyedül Isten, az én Mennyei Atyám, az Úr, Akit életem középpontjába helyezek, Akinek tenyerébe helyezem az én életem, Aki képes jobbá tenni, Aki képessé tesz, hogy véghez vigyem, amire teremtett.

Imádkozzunk ma úgy, ahogy Ő tanított!

7. Nagyböjt hetedik napja

Ma a szentírási olvasmányok a bűnbánatra, megtérésre figyelmeztetnek. Most, amikor már egy hete böjtölök?

Érdemes megvizsgálnom, mi a böjtöm célja! Fogyókúra? Teljesítménykényszer? Meg akarom mutatni, hogy képes vagyok rá? Vagy az, hogy jobbá váljak? Akkor nem elég a testi böjt.

A nagyböjt a bűnbánat időszaka. Itt az ideje a lelkiismeret-vizsgálatnak! (Ne felejtsük, az Egyház előírja legalább évente egyszer ilyenkor a bűnbocsánat szentségét!) Itt az ideje a megtérésnek!

„Teljes szívvel térjetek vissza most hozzám, mert én jóságos és irgalmas vagyok tihozzátok!” (Joel 2,12)

 

(Folytatjuk)

 

Borítókép: Balogh Márta

További fotók: Diósd Hittan Facebook-oldal

midio.hu

 

 

Címkék: Hittan, katolikus, Nagyböjt