MiDió.hu - Ötödik állomás

A kerítésen kívül eső érintetlen szegélyeken és fennmaradt sztyepprét gyepfoltjaiban számos, a hajdani, természetes növényzetet jelző növény talált menedéket. A szárazgyepi fajok közül előfordul itt a magyar kutyatej (Euphorbia glareosa), az üstökös gyöngyike (Muscari comosum), a pongyola harangvirág (Campanula sibirica), a nagyon erősen mérgező, paprikára emlékezetető termésű méreggyilok (Vincetoxicum hirundinaria). Jelentős természeti értéket képvisel a törvény által védett kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis) és az apró vetővirág (Sternbergia colchiciflora), utóbbi növény különlegessége, hogy apró, közvetlen a talajból kibúvó sárga virágai ősszel nyílnak, míg leveleit és termését tavasszal hozza. A néhai cserjeszint maradványfajai az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) és a sóskaborbolya (Berberis vulgaris). Hogy a területen régebben részben száraz erdő lehetett, igazolja a molyhos tölgy (Quercus pubescens) és a virágos kőris (Fraxinus ornus) előfordulása. Erre utal a rovarvilág is, az erdei szemeslepke (Pararge aegeria), a kis szarvabogár (Dorcus parallelipipedus) vagy a csőszcincér (Prionus coriarius) jelenléte. A hüllők ritka, védett képviselői a területen az akár egyméteres hosszúságot is meghaladó erdei sikló (Zamenis longissimus).

Tölgyfa-fürgekarolópók nőstény

A tölgyfa-fürgekarolópók (Philodromus buchari) magyarországi jelenlétére első ízben itt, Diósdon figyeltek fel a szakemberek. A fajt 2004-ben Csehországban írták le tudományra újként. A közeli rokonságában sok hasonló faj található, így feltehetőleg a tölgyfa-fürgekarolópók nem behurcolás útján került az országba, hanem már eleve is itt élt, csak sokáig elkerülte a szakemberek figyelmét. Leginkább az erdős sztyeppeket kedveli, mint amilyen az itt helyben is megfigyelhető, főleg cser- és molyhos tölgyek alkotta bokorerdő. Jellemzően a tölgyfák ágain, hajtásain várja a napi betevőjét. Fogóhálót nem sző, zsákmányát aktívan keresve kutatja fel, vagy lesből támadva rohanja le. A kifejlődött példányaival leginkább május, június és július hónapokban találkozhatunk. Évente egy nemzedéke van, a kispókok a fák kéregrepedéseiben telelnek át, ugyanakkor fagymentes napokon télen is aktívak lehetnek. Az utolsó vedlésükig a hím és nőstény nagyon hasonlóan néz ki. Az utolsó vedlés után a hímek testalkata némileg megváltozik, testükhöz képest lábaik nyurgábbak lesznek, utótestük pedig zöldeskék fémes csillogást kap.

A Diósdi Vadvirág Tanösvény Tölgyfa apója

Molyhos tölgy (Quercus pubescens) – Kis termetű, szárazságtűrő tölgy, 15 méternél nem nő nagyobbra. Bőrszerű, fiatalon bársonyos leveléről könnyen felismerhető. Meleg, száraz hegyoldalakon, sziklás területeken található. Olyan száraz, köves helyeken is megél, ahol más fa nem, de itt már bokor méretű, sokszor bonsai-szerű formát vesz fel. Ezek a területek az igazi élőhelyei, mert jobb talajon kis termete miatt a többi fafaj elnyomja. Nagyon fontos fafaj, gyökereivel megköti a laza, kőtörmelékes hegyoldalakat, és értékes élőhelyet hoz létre sok növény és állat számára. A makkja ehető, viszonylag kevés tannint tartalmaz, de ez egyedfüggő. Vannak teljesen tanninmentes makkot termő példányok is. Az őrölt makk főzelékek sűrítésére használható, vagy kenyértésztához keverhető. Gyógynövényként felhasználták, de csak a fán növő gubacsokat. Erős összehúzó hatásuk miatt vérzéscsillapítóként, valamint hasmenés, vérhas ellen alkalmazták. Fája jó minőségű keményfa, nagyon tartós, nedvességnek kitett helyeken is használható. Kis termete és általában görbe törzse miatt azonban nehéz használható méretű faanyagot kivágni belőle, tüzelőnek viszont tökéletes. A molyhos tölgy jó talajon viszonylag gyorsan nő, nem sokkal marad el a kocsányos tölgy mögött. Száraz helyen is termeszthető, ahol más fa már nem él meg. Erős karógyökere mellett viszonylag hamar dús oldalgyökér-hálózatot nevel, amivel rézsűk megkötésére is alkalmas. A tölgyfák a legjobb rovarbarát növények, közülük is kiemelkedik a molyhos tölgy. Kis termete miatt a kertekbe jobban beilleszthető. A makkja alacsony tannintartalma miatt sokkal kedveltebb az állatok körében, mint a többi tölgyfajé. A harkályok, a szajkók, a mókusok és más vadállatok fontos téli tápláléka.

Rádióállomás – Postamúzeum Rádió- és Televíziómúzeuma

Kiállítás a Rádió- és Televíziómúzeumban

Az 1940-es években mindinkább sürgetővé vált a külföldre szóló rádióadások kiterjesztése. Adóépítés szempontjából a diósdi fennsíkra esett a választás. Az építkezés 1942-ben kezdődött meg. Terveit Folly Róbert, a hazai vasbetonszerkezetek elismert szakembere, valamint Schármár Jenő postamérnök készítette. A műszaki berendezéseket a posta a német Telefunken cégtől rendelte meg. A háború az építkezést visszavetette. A negyvenes évek végén felgyorsultak az események. 1949. június 1-jén megkezdődött az adás 2 db 2,4 kW-os kisadóval. Közben lázasan folyt az építkezés befejezése és a Standard gyárban a műszaki berendezések készítése. Ezekben a háború utáni időkben óriási erőfeszítéssel a 10 000 W-os kábel kiépült Kelenföldről, valamint a Bródy Sándor utcából. A Mávag is megfeszített munkával építette az antennatornyokat. 1950-ben működésbe lépett 2 db 100 kW teljesítményű Standard gyártmányú adó. Ezzel a teljesítményt és az antennák kialakítását figyelembe véve Közép-Európa legjelentősebb rövidhullámú adóbázisa lett. A későbbiekben létesülő rádió- és televízióállomások alapító személyzetét nagy részben Diósd biztosította. Tanultak itt külföldiek is: vietnámiak, kubaiak és afrikai országok fiataljai. A Rádióállomás biztos munkahelye volt a diósdi lakosság egy részének is. Néhány évtized múlva a Magyar Rádió csökkentette külföldre sugárzott adásait, majd működése teljesen megszűnt.

Az épületben Rádió- és Televíziómúzeum kezdte meg működését. A nagy belmagasságú adóteremben 1992. november 10-én nyílt meg az első kiállítás. A múzeum kibővült kül- és beltéri kiállítása „A magyar műsorszórás 70 éve” címmel 1995. december 1-jén nyílt meg a rádió feltalálásának centenáriuma és a Magyar Rádió műsorszórásának 70. évfordulója tiszteletére. A parkban szabadtéri kiállítás sorakoztatja föl a magyar műsorszórás kültéri tárgyi emlékeit. Az épületben helyet kaptak a stúdió- és vételtechnika, a hajózás és a katonai hírközlés rádiós és televíziós tárgyi emlékei, valamint megtekinthető dr. Békésy György Nobel-díjas fizikus Amerikából hazatért tudományos hagyatéka is.