A Káli-medencét, ezt az embernél nagyon sokkal öregebb tájat a Balaton északi partjától egy hegyvonulat választja el, melynek balatoni lejtőit szőlők borítják, északi részét pedig erdők tarkítják. A hegyek lábánál terül el a Káli-medence, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer  egy… A legtöbb mese ezekkel a szavakkal kezdődik, és az idei nyáron valóban egy mesebeli tájon, a Balaton-felvidéken jártunk. Családunk minden tagja nagyon élvezte a badacsonyi kirándulást, a lovagi tornát a sümegi várban, a mezítlábas játszóházat Mindszentkállán, az ingó-köveket Szentbékkállán, a Hegyestű bazaltkúpját, a Balaton vizét, a gyönyörű tájat, és a kis ékszerdobozhoz hasonló falvak szépségét és nyugalmát.

Átéltük a mesét ezen a nyáron, és a régi barangolások emléke tört rám, hiszen sokkal-sokkal régebben többször is végigjártuk ezt a vidéket. Persze akkor még gyerekeink jóval fiatalabbak voltak, párjaikat nem is ismertük, és unokáink még gondolatok sem voltak. Az idő nekünk, embereknek gyorsan szalad, de a természet alkotta táj a változásaival együtt is kortalan.

A Káli-medence neve a honfoglalás korából származik, mikor is Kál horka telepedett le itt nemzetségével együtt. Székhelye valószínűleg a mai Köveskál falu területén lehetett, mivel itt épült a medence legnagyobb temploma Szent Vitus tiszteletére. Köveskálon kívül még nyolc Kál végződésű falu volt a középkorban: Sóstókál, Kiskál, Szentvidkál, Töttöskál, Sásdikál, Szent Benedekkál, amiből később Szentbékkálla lett, valamint Mindszentkálla és Kerekikál.

A medence leghíresebb képződményei a kőtengerek. Ezek a vulkánikus utóműködés hatására keletkeztek. Szentbékkálla határában a szél koptatta, vízmosta kőtömbök érdekes látványt nyújtanak. Különösen az a hatalmas ingókő, mely, mint egy kőasztal áll a magasban egy másik sziklán, és megmozdul, ha kellő erővel ingatják. Sok évvel ezelőtt gyerekeim, barátaikkal és az apukáikkal együtt ugyanolyan boldogan ingatták a kőlapot, mint az idei nyáron, most már a saját gyerekeikkel. A fantasztikus sziklák most is megmozdultak. Gyönyörű természeti kincsek, melyet e vidék időtlen idők óta rejteget.

A Káli-medence délnyugati sarkában fekszik Salföld, a medence egyik legkisebb faluja. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park a falu határában alakított ki egy Természetvédelmi majort, ahol az ezen a vidéken őshonos magyar háziállatfajtákat tenyésztő és bemutató telepet hoztak létre. Az idei nyáron is szerettem volna ellátogatni a majorba, de sajnos már nem fért bele az időnkbe. Sajnáltam, mert magam előtt láttam, ahogy kicsi gyerekeink boldogan rohangáltak egyik állattól a másikig, és elképzeltem, hogy most ugyanezt tennék unokáim is. Láttunk ott magyar szürke marhát, bivalyt, lovat, mangalicát, komondort, pulit és kuvasz kutyát, de legnagyobb sikere mégis a szamárnak volt, aki nagyon aranyos lenne a mi kertünkben is. Aranyosnak persze aranyos lenne, de hasznosnak semmiképpen sem mondható. Ezt most megúsztam, pedig biztosan tudom, hogy unokáimban is felmerült volna a régi idők gyermeki ötlete.

A közös családi nyaralás végén ellátogattunk Hegyestűre is. A medence kapujának őre 337 méterre magasodik ki a tájból. Szabályos kúp alakjának északi felét az egykori kőbánya lefejtette, de így legalább látható a 8 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belseje. Kráterében a megdermedt láva függőleges oszlopokat hozott létre. Többször voltam már Hegyestűn, és mindegyik látogatásomhoz vicces történet kapcsolódik. Jártam ott a baráti társaságunkkal, amikor loholtunk gyerekeink után a bazaltkúp tetejére. Voltam a tanítványaimmal, amikor is egész napos gyaloglás után, hátizsákokkal megrakodva, nyelvünket lógatva küzdöttük fel magunkat a hegy tetejére. Aztán voltam biciklivel is. Az volt az igazi rémálom. Az út felénél azt gondoltam, bevágom a biciklimet az erdőbe, leülök és megvárom, míg valaki megsajnál és hazavisz. A végén feltoltam a hegyre, és még ma is nagyon büszke vagyok rá, hogy leküzdöttem ezt az akadályt. A sok szép emlék mind visszatért, de a legszebbnek mégis most tűnt a hegykúp, hiszen együtt az egész család. Felnőtt gyermekeink párjaikkal is szívesen velünk tartanak, és a kicsi unokák boldog játéka a bazalt kövekkel mindennél kedvesebb.

Szeretek utazni, kirándulni, más országokat megismerni, de hazánk gyönyörű tájai minden alkalommal elvarázsolnak. Örömmel barangolok az országban, és idézem fel sok régi kalandunk emlékét.

Rásó Ica

midio.hu

Fotók: a szerző felvételei

Címkék: Balaton, barangolás, Káli-medence, Szentbékkálla