Szabad a játék: a játék felszabadít!

A játék felszabadít

Szabad a játék: a játék felszabadít!

A gyermekek mindennapjait általában a játék, a játékosság szövi át. Felszabadultan kacagnak, kiáltanak, ugranak, építenek, rombolnak, felfedeznek, szerepekbe bújnak,varázsolnak… Egyszóval használják a fantáziájukat. A játék csodás világban mindent lehet, bármi megtörténhet: a tűz nem éget, az elhunyt varázsporral feltámasztható. Így gyógyítják a lelküket a gyermekek. Nem a szó szoros értelmében gyógyítás, de számukra csodaszer lehet. A szabad játék olyan eszköz számukra, mely a belső állapot megjelenését és az elaboráció (lelki átdolgozás) lehetőségét kínálja fel. (További elaborációs eszközeik: az olvasott mese, és a rajzolás, alkotás.) Tehát a játék a gyermekek pszichés szükséglete, mely segíti a világ megismerését, érzelmeik feldolgozását. Közben tapasztalatszerzés forrása, a külvilág felfedezése, kettős tudat a valóság és a fantázia határán. A játék a gyermeket a felnőtt élettel járó helyzetekre készíti fel.

Puzzle játék pszichológia

Játék felnőttként

Mi, akik ezt a cikket olvassuk, gyermekként szabadon, boldogan, izgatottan játszottunk, kilépve ezzel a mindennapokból. Aztán, ahogy telnek az évek, a játék helyét átveszi sok más tennivaló, s felnőttkorra sokan elfelejtik vagy úgy vélik, a játék a gyermekeknek való. Persze helyénvaló, hogy játékunk átalakul, és jó is, hogy nincs velünk minden pillanatban, de még jobb, ha visszacsempészünk belőle.

Erikson úgy fogalmaz: „A játék oldalirányú kilépés egy másik világ felé”. A felnőtt játéka újrateremtés, rekreáció, kikapcsolódás, örömszerzés, kilépés a korlátok közül. Hankiss Elemér szociológus gondolataira sokan vágyhatnak, mely így szól: „Amikor az ember belép a játék világába, ezzel kiszabadul az anyagi világ megalázó szolgaságából, és átlép a szabadság birodalmába. Maga mögött hagyja mindennapi életének gondjait, bajait és szükségleteit, önnön érdekeinek görcseit, a fizikai életben maradás kényszereit.”

Hankiss: Az emberi kaland cím művében is írt a játékról, mely engem nagyon megragadott:
„Ebben a világban nincs bűn és bűntudat, nincsenek gátlások, neurózisok, patológiák. Nincsenek alacsony és magas emberek, szépek és csúnyák, magányosak és szeretteik körében élők, férfiak avagy nők. Ebben a világban nincs depresszió, nincs paranoia és nincs Odipusz-komplexus; nincsenek veszélyek és fájdalmas elfojtások. Nincs kínzó felettes én, és nincs fájdalmas örvényekkel és görcsökkel teli tudatalatti. Merthogy a játék világában semmit sem kell elfojtani, és elfogadni.”

Dobókocka játék

Kívánom, főleg a mostani időkben – persze, máskor is –, hogy mindenki tudjon kicsit felszabadulni, ellazulni, beleélni magát egy kellemes pillanatba. Írásomat egy kedves volt osztálytársam, Eszter látogatása ihlette, még a karantén előttről. Férjével meglátogattak minket, a kellemes délután, s a gyermekek altatása után előkerült a kockajáték, melyet hoztak magukkal. Ez a negyedórás játék – még fáradtan is – a nap fényponja lett számomra. Habár kisgyerekekkel a mindennapjaink a játékról szólnak, szőnyegen kúszunk-mászunk, építünk, rombolunk, kergetőzünk, ez mégis más volt. Eszembe juttatta a rég elfeledett egyszerű játékokat is, mint például: amőba, torpedó, ország-város, szólánc, barchoba, akasztófa, fekete-fehér-igen-nem, kártyajátékok, kocka póker, társasjátékok, aktivity, idézetek versből/filmből, és biztos nincs vége a sornak, számos játék akad, a legtöbbhöz pedig eszköz sem szükséges.

Játék karanténban és azután

Az online térben is lehet játszani, honfoglalót, skype aktivityt. Nemrég bukkantam a Switch /KapcsoljKi csapatára, akik jelenleg online játékesteket szerveznek Zoomon keresztül.

Társasjáték

Azt gondolom, számos lehetőség akad, hogy picit visszatérjen a felnőttek életébe is a játék, melynek funkciója kizárólag az öröm és kikapcsolódás! Diósd város szerencsés, hisz a lakosok a helyi Társaskör klubnapjain is kellemes játékélményekkel gazdagodhatnak a járvány elmúltával.

Körmendiné Szelp Vera

Fotók: Pixabay