A Márton-napi (november 11.) népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.
„Szent Mártonnak ünnepén,
fénylő lámpást viszek én,
Világítson mindig minekünk,
Ahol járunk, ahol megyünk.”
(Ismeretlen német gyermekdal)
Szent Márton a középkor legnépszerűbb szentjei közé tartozott. A krónikák szerint 316-ban vagy 317-ben született a Római Birodalom területén, Pannónia provinciában, a legújabb kutatások alapján a mai Szombathely városában. Apja a római légió katonájaként szolgálataiért Itáliában kapott birtokot, így a család végül ott telepedett le. Márton már 12 évesen fel akarta venni a kereszténységet, de szülei ezt ellenezték. Apja parancsára 15 évesen belépett a római hadseregbe, és a galliai lovasságnál szolgált.
Szent Márton
Egy hideg téli este gyökeresen megváltoztatta az életét, amikor találkozott egy koldussal, akit rablók vertek meg és fosztottak ki. Szent Márton kardjával kettévágta köpönyegét, és a didergő koldusra terítette. Éjszaka álmában megjelent neki Jézus a koldusnak adott köpenyben. A jelenés után hamarosan megkeresztelkedett, és még katonaként fegyver nélkül indult egy csatába. Végül a harc elmaradt, és az emberek ezt Márton csodatételének hitték. Rövidesen kilépett a hadseregből, megkeresztelte édesanyját, és Galliában a falvak lakóinak térítését végezte. Később Ligugében szerzeteskolostort alapított, és 371-ben Tours püspökévé választották.
A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni, ezért a pápai követ elöl a libák óljába bújt, de azok hangos gágogásukkal elárulták, így kénytelen volt elfogadni a megbízást. Ez a magyarázata, hogy a legtöbb ábrázoláson lúddal látható. Egészen haláláig püspökként is folytatta fontos hittérítő munkáját. 397. november 8-án halt meg Tours-ban, temetésére november 11-én került sor. Sírja felett kápolnát emeltek.
Márton tisztelete halála után is tovább élt, bár már életében is legendák keringtek jóságáról és tisztességéről. Halála után szentté avatták. Franciaországban az egyik legismertebb keresztény pap lett. Szent István királyunk a pogány Koppány elleni harcban az ő támogatását kérte, és a győzelem után a magyar királyok patrónusa lett. Német nyelvterületről terjedt el a lámpás felvonulás szokása, ahol a fáklyák vagy lámpások fénye Szent Márton jó cselekedeteit szimbolizálják, és világosságot hoznak minden igaz ember életébe. Szülőháza helyén, Szombathelyen templom áll, és számtalan település viseli a nevét Magyarországon is, csakúgy, mint Európa más országaiban is.
Iskolások Márton-napra készült munkája
A népi kalendáriumban Márton napja a gazdasági év végét jelentette. Befejeződtek a mezőgazdasági munkák, elvégezték az elszámolásokat, és kifizették a járandóságokat. Ennek megünneplésére nagy lakomát rendeztek, a mesterek a legényeket, a gazdák pedig a pásztorokat vendégelték meg. Novemberben már le lehetett vágni a hízott libát, így általában libator volt az ünnepi vacsora. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” A liba hátsó részéből gyakran küldtek a helyi papnak is. Innen ered a „püspökfalat” kifejezés. A finom falatok mellé megkóstolták az újbort is, mert ennek Márton volt a „bírája”. Bőven ettek-ittak, hogy az újesztendőben is legyen étel és ital az asztalon. A karácsonyt megelőző 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnapot ki kellett használni.
Márton-napi lámpás felvonulás a diósdi német nemzetiségi iskola tanulóinak részvételével
Több időjóslás is fűződik ehhez a naphoz. Ha köd van: „Eljött Márton szürke lovon.” Ha a sült liba mellcsontja barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. A névnapjának időjárását azonban fordítva kell értelmezni: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Másképpen fogalmazva: „Ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál.”
Egy korábbi Márton-napi program a diósdi iskolában
Nemcsak ez a nap, hanem a november több napja is időjóslásra alkalmas. Hosszú idők tapasztalata szólal meg ezekben a rigmusokban, melyek a természet megfigyelése által következtetnek és felkészítenek az időjárás változásaira.
„Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó.”
Rásó Ica
midio.hu
Fotók: archív, diosdisvabok.hu, diosd.hu, Zámori Hírek
Címkék: #midióIca, Diósd, Márton-nap, népszokások, Szent Márton
