A kilencvenes évek végétől rendszeresen jártunk a Budaörsi Jétékszínbe, mely – közelsége okán is – a diósdi színházlátogatók kedvelt teátruma volt. A legkülönbözőbb műfajú darabokat láttuk ott, melyekben színészként is feltűnt a színház alapítója, művészeti vezetője, Éless Béla, aki december 28-ától az égi társulatban folytatja „színházcsináló” munkáját.

Áprilisban töltötte be 80. életévét, s a legutóbbi interjújában azt nyilatkozta, úgy elrepült ez a nyolc évtized, hogy észre sem vette. Mindig hajtotta a lendület, tele volt tervekkel, az utolsó pillanatig meg nem állt.

Dr. Éless Béla, a „színházcsináló”

1958–1962 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi színpadán kabarékat rendezett, zenei műsorokat vezetett. 1963–1973 között a Tatabányai Bányász Színpad tagja, alapító rendezője. Olyan produkciók létrejötte fűződik ehhez az időszakhoz, mint a Kukabúvárok, az Übü király és a Madarak. 1974–1984 között a Budapesti Perem Színpad alapítója, művészeti vezetője, rendezője. Kiemelkedő produkcióik: Koordinációk, Svejk a II. világháborúban.

1976–1985 között a Magyar Rádió rendezője, 1986–1988 között a József Attila Színház rendezője és színésze. 1987–1996 között a Tatabányai Jászai Mari Színház alapítója, 1989 óta igazgató–művészeti vezetője. Kiemelkedő produkciói voltak ebből az időszakból a Pillantás a hídról, a Kakukkfészek, a Play Strindberg és az Öbölből vödörbe.

Színészként is számtalan emlékezetes alakítására emlékezünk

1997 júliusában indult az általa alapított Budaörsi Játékszín, melynek igazgatója és művészeti vezetője volt. Igy emlékezett egy interjúban pályája budaörsi időszakára: „Válogatott atléta voltam. Minden színházcsináló időszakom élményekkel gazdagított. (…) Budaörsön már érett rendezőként és vezetőként kezdhettem a tíz szép évet. Már három év után kiteljesedett a »népszínházi« koncepció (…), jelentős előadásszámot és bevételt produkáltunk. A csupán kacagtató fővonal mellett (Feydeau, Heltai, angolszász kommerszek) több érdekes-értékes kísérlet is színre kerülhetett (Az Édentől keletre, Dobszó az éjszakában, Hollywoodi mesék, Az atléta halála). Kialakult az a játékstruktúra, amelyben megfelelő arányba kerültek a különböző műfajok és ízlés-szintek. Többféle közönséget láttunk a nézőtéren. A »népszínház«-nak ez a lényeges törekvése: több közönségréteg igényes kiszolgálása. Teljesítménycentrikus szemléletem miatt sohasem nosztalgiázok és nem tekintgetek vissza. Minden periódusból a sikeresség élményét és szakmai elemeit viszem magammal és arra építek a következő körben.”

Budaörsről való távozása után megalapította és vezette a Zuglóban és Csömörön működő magánszínházát, az Éless-Színt.

Mintegy hatvan filmben szerepelt– köztük a Szomszédok című népszerű teleregényben, Kerekei Gusztáv adótanácsadót alakítva –, melyek országos ismertséget hoztak neki.

Idén megkapta a Gobbi Hilda-életműdíjat, valamint a Zugló Díszpolgára címet.

Betegsége miatt a Gobbi Hilda-életműdíjat felesége, Valler Gabriella vette át Hegedűs D. Gézától

Halála napján, december 28-án délelőtt ez a poszt jelent meg Éless Béla Facebook-oldalán: Drága Rokonaim, Barátaim, Kollégáim, Ismerőseim és Közönségem! BÚCSÚZOM TŐLETEK! Mindent köszönök! Nagyon jó volt Veletek! Most már az égi társulatban folytatom a színházi munkámat. Emlékezzetek rám szeretettel!”

 K. Z.

midio.hu

Forrás, fotók: budaorsiinfo.hu, zuglo.hu, Facebook