MiDió.hu - „Egy patak is kulcskérdés, a fenntartható jövő záloga” – Gondolatok környezetünkről, erőforrásainkról, a természetről

Az alábbi cikk szerzője okleveles biomérnök, fejlesztéspolitikai szaktanácsadó; írásában a Pusztazámort átszelő Zámori-patak kapcsán osztja meg gondolatait az olvasóval. Feltehető a kérdés: amikor annyi fontosabb probléma van napjainkban, miért kell foglalkozni ilyen, jelentéktelennek tűnő dologgal. A szakember válasza: „Számomra, természetvédelemmel, vízgazdálkodással foglalkozó szakember számára egy patak is kulcskérdés, a fenntartható jövő záloga. Megmutatja, hogyan gondolkodunk a környezetünkről, az erőforrásainkról, a természetről.”

Amikor 2002-ben Zámorra költöztünk, a csodaszép környezet számomra egyik legmegkapóbb eleme volt a kastély alatti kiserdőben kanyargó patakszakasz. Olyan volt, mint a nagykönyvben, ahogy egy erdei pataknak ki kell néznie, ágakra szakadt, kanyargott, kis szigeteket épített és mosott el. Minden nagyobb eső után új medret keresett magának. Az, hogy a főút környezetében betonmederbe kellett szorítani nem vitatható, de ennek az erdei szakasznak a tönkretétele hiba volt, az biztos.

Milyen fontos kérdések merülhetnek fel egy patak, akár a Zámori-patak kapcsán:

Milyen az egészséges patak? Az egészséges patak, az EU Víz Keretirányelve szerint is ökológiailag jó állapotú. Az ökológiai jó állapotot az mutatja, hogy egy adott patak az adott természeti környezetben lévő, természetes patakokhoz képest milyen állapotban van. A fizikai és kémiai összetevők mellett ezt az átjárhatóság fogalma határozza meg leginkább:

hosszirányú átjárhatóság, ökológiai folyosó funkció;
keresztirányú átjárhatóság, ártérrel való összeköttetés;
függőleges átjárhatóság, azaz a talajvízzel való kapcsolat;
időben való dinamika, a vízfolyás évszakos változása időben is követi a természetesnek megfelelő változásokat.

A természetesség elsősorban a patakban élő élőlényeken mérhető fel. Zámori-patak esetén például az, vannak-e őshonos növények, fák (égerfa, fűzfa) a mederben? A fák árnyékolnak, így a gaz sem veri fel a patakot.

A patak egy folyosó, nem vonal (csak a térképeken az), a patakok árterét nem szabadna beépíteni; akik ezt elfelejtik, azokat általában megtanítja a természet arra, hogy a szabályait nem lehet büntetlenül megszegni. A villámárvizek előfordulása egy valószínűségi esemény, azaz sosem tudhatjuk biztosan, hogy mikor fog bekövetkezni nálunk egy 50 éves, 100 éves vagy akár 500 éves árvízi esemény. Amit tudunk, hogy a klímaváltozással ennek valószínűsége és várható súlyossága nő. Ha már 50 éve nem volt árvíz, hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy többet sose lesz, de ha holnap jön az 500 éves árhullám, az majd mindent visz, ami az útjába kerül.
A helyi mikroklímát meghatározó tényező a kisvízkör, melynek leglátványosabb eleme a patakunk, de a vízkörforgás egész rendszerét egységben kell látnunk, kezelnünk. Sokan szeretik a Zámori-patakot, és kérdezik, mit kellene tenni ahhoz, hogy több víz legyen benne. Már maga a kérdés is öröm, hiszen környezet iránti igényességet, szeretetet mutatja. Na és hogy mit kell tennünk a patakunkért? A válasz kemény lesz – igen sokat tehetünk:

A patakok vize a felszín alatti vizekből származik, amit pedig a csapadék pótol. Kérdés, hol avatkozom én be negatívan, illetve hol avatkozhatnék be pozitívan ebbe a rendszerbe?
Kivezetem az esővizet az utcára, vagy telken belül szivárogtatom el a csapadékot?
Fúrt rétegvízből öntözöm a kertem, vagy ciszternám van és esővízzel öntözök?
A kertem ökológiai módszerekkel művelem (vegyszermentesen, takarással, mélymulccsal, sok gyümölcs és őshonos fával, elvadult szegletekkel, fa, kőrakás, összes zöldhulladék komposztálásával …)?
A burkolt felületek – csak a szükséges minimumban – a ház körül csapadékáteresztők (betonrács, hézagolt térkő …)?
A csapadékelvezető rendszer esőkert (növényzettel benőtt, elszivárogtató) jellegű, nem pedig burkolt betoncsatorna?
A szennyvízcsatornába öntök mérgező anyagokat vagy a WC-be szemétbe való dolgokat (pl. műanyag törlőkendő)?
…

Épített települési környezetben is természetessé tehető egy patak? Igen, számtalan példa van patakok ökológiai revitalizációjára szerte a világban, nagyvárosokban is. Németország, Svájc, Dánia számtalan patakját állítja vissza eredeti természetes vízfolyássá, de hazánkban is vannak példák a szennyvíztisztító telepekhez kapcsolódó ökológiai szűrőmezők létesítésére.