Ezerkilencszázhatvannyolc nyarán forgatták Pilisborosjenőn Várkonyi Zoltán ikonikus történelmi filmjét, az Egri csillagokat. Bakos Péter honvéd századosnak az volt a feladata, hogy biztosítsa a hatalmas vállalkozás „infrastruktúráját”. A Marcaliban élő 95 éves, jó egészségnek örvendő nyugállományú katona ma is szívesen emlékezik az immár 54 évvel ezelőtt történtekre.
Az Egri csillagok minden tekintetben szuperprodukció volt. Várkonyi Zoltán zsinórban megrendezett három grandiózus Jókai-adaptációja után (1965: A kőszívű ember fiai 1–2., 1966: Egy magyar nábob, 1966: Kárpáthy Zoltán) vágott bele Gárdonyi Géza regényének megfilmesítésébe. A főszerepeket Kovács István, Venczel Vera és Sinkovits Imre játszotta, de egy kis túlzással azt lehet mondani, hogy szinte minden megszólaló ismert vagy később ismertté vált színész volt. A filmforgatás statisztériáját, szám szerint háromezer sorállományú katonát, valamint a Pilisborosjenőn felépített „egri vár” ostroma által igényelt egyéb szolgáltatásokat a Magyar Néphadsereg biztosította.
A ma 95 éves, jó egészségben, Marcaliban élő nyugállományú katona Mészáros Józsefnek, a magazin munkatársának elmondta: 1968 nyarának elején kapta a feladatot, hogy a forgatás helyszínére vizet, villanyt, táborhelyet „intézzen”. Hogy miért éppen pont őt választottá ki, máig nem tudja. „Bevittek az erdőbe. Szó szerint, ugyanis a helyszínt egy erdőből alakítottuk ki. Kaptam egy műszaki századot, egy lövegtorony nélküli harckocsit tolólappal, és nosza, indulhat az erdőirtás. Azért persze előtte volt némi kijárnivalóm a vízműveknél és az áramszolgáltatónál. Tárgyalhattam bárkivel és bármelyik civil vállalattal, egy A4-es papíron minderre megkaptam a felhatalmazást” – meséli a nyugdíjas katonatiszt. Elmondta: amikor minden készen állt, csak akkor jelent meg a rendező, Várkonyi Zoltán, aki a színészgárdával igen szigorú, míg velük, katonákkal kifejezetten barátságos ember volt.
„Nem volt lazaság, mert ennyi embert mozgatni, átöltöztetni, instruálni komoly munka. A fiaink kétharmada török, egyharmada magyar gúnyát öltött, szerepüknek megfelelően. Mindenki élvezte, megtiszteltetésnek tartotta, hogy részt vehet ebben a játékban. Kifejezetten tetszett nekik, hogy az ostromlétráról egyenest egy vaskos laticelre lökték őket a hős várvédők. Komoly protekciónak tartottuk, hogy a nap végén csendben megnézhettük, amint a rendező irányítja az aznapi felvételek vágását. Valamennyire beleláthattam, hogyan készül egy film” – idézi a történteket az idős „logisztikus”.
Mint a magazin újságírójának elmondta, a helyszín infrastruktúrájának fontos része volt a tábori konyha; a honvédségi szakácsok emberül és mindenki megelégedésére teljesítettek. Egy-egy fogás fogyasztása közben gyakran hangzottak el elismerő véleménynyilvánítások, melyekben a katonákkal együtt falatozó színészek édesanyjuk főztjéhez hasonlították az aktuális étket.
A néhány hetes forgatás befejeztével Bakos Péternek akadt bőséggel további elintéznivalója: mindent vissza kellett állítani eredeti állapotába, a villanyoszlopokat eltüntetni, a vízvezetékeket felszedni, a tábort elbontani, a költségekkel pedig elszámolni a HM pénzügyi osztályán.
„Minden klappolt, fillérre! Mikor mindennek vége volt, a résztvevőknek megtartották a premiert Pesten, a váci utcai tiszti házban. Minket, a »főkolomposokat« sorba állítottak, és mindegyikünk kapott Várkonyitól egy példányt a forgatókönyvből, egy fotóalbumot a forgatásról és egy borítékot, benne ötvenezer forinttal. Nagyon nagy pénz volt az hatvannyolcban” – idézte fel Bakos Péter az Egri csillagok forgatásán történteket.
midio.hu
(Mészáros Józsefnek az Obsitos magazinban megjelenő írása alapján.)
Fotó, illusztráció: Mészáros József és Bakos Péter családi archívuma
Címkék: Egri csillagok, forgatás, katonák, Pilisborosjenő