Mai nap – Nagyboldogasszony

Mai nap – Nagyboldogasszony

Mária mennybevétele, Nagyboldogasszony a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, egyben Magyarország védőszentjének napja.

Szűz Mária haláláról a Biblia nem ír, a jeruzsálemi egyház azonban már a korai századoktól megülte Mária égi születésnapját. Az Egyház később dogmában rögzítette, hogy Mária a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott.

Augusztus 15-ét Szent István tette ünneppé Magyarországon, élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának. Innen ered a magyarok különös Nagyboldogasszony-tisztelete, amit az is kifejez, hogy az esztergomi székesegyház és a budai Mátyás-templom is Nagyboldogasszony tiszteletére van szentelve.

Az ünnephez az évszázadok alatt számos népszokás és zarándoklat kapcsolódott.

Nagyboldogasszony napja több vidéki településen búcsúnap. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket. A Muravidéken dologtiltó nap, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. A nap időjárása termésjósló is. Ha a nagyasszony fénylik, jó bortermés van kilátásban.

Az augusztus 15-a és a szeptember 8-a közé eső időszak varázserejű. Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A hiedelem szerint ez időszakban ültetett tyúk összes tojását kikölti. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

A század elején az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás szokása. Az oltáron megáldott virágokat azután szentelményként őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon.

Van még egy lassan teljesen feledésbe merülő, ősi népünnepünk, melyet régen „Boldogasszony másnapjának” neveztek. Ez augusztus 16-a, tartalma a magyar őstörténetig vezethető vissza. Egyes történészek szerint e napon a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés a magyar nép születésnapja volt.

Forrás: Napi evangélium, Sokszínű Vidék

Fotó: pixabay.com