Ugyan nem dió helyén látható őszibarack a MiDió honlap logójában, hanem az ó betűt helyettesíti, de azért álljon itt mégis a magyarázat.
„Diósd egyike legrégebben lakott településeinknek. (…) A honfoglalás utáni időkről már sokkal többet tudunk, hiszen az írásbeliség terjedése következtében számos oklevél áll rendelkezésünkre. Diósd, melynek nevét „csaknem mindig másképp és másképp írják”, eredetileg Diód (Dyod, Gyod, Gyog, Gyogh, Gyough, Gyoug-h) alakban használatos. (…) Diód birtokosa kezdetben a Kartal, majd névadója, a Diódy nemzetség. Az utóbbiak néha más családokkal osztoztak a birtok területén. A Diódy nemzetség tagjai gyakran szerepeltek királyi emberként és szolgabírói tisztséget is viseltek nemegyszer. Jelentős közéleti tevékenységükről és a család kiterjedt voltáról is tájékoztatnak a korabeli oklevelek.
A község neve a dió szó származéka, de valószínű, hogy az itt birtokló Diód nemzetségről és nem a csonthéjas gyümölcsről kapta nevét.”
(Diósd története – Dózsa Lajos tanulmánya)
De ha nem dió, akkor miért pont őszibarack?
Az egykor híres diósdi őszibarack miatt:
A Buda vidéki őszibaracktermő tájon – így Diósdon is – az őszibarack-termesztés kialakulása a filoxérapusztítást (gyökértetű, amely a szőlőállomány mintegy kétharmadát tönkretéve alattomos pusztítást végzett közel húsz évig) követő időszakra esett. A budai hegyek szőlőskertjei és a Budapest környéki szőlők kipusztulásával, a fajták megváltozásával, az egykor híres budai bor az ismeretlenség homályába veszett. Diósd szőlősgazdái is megkísérelték az újratelepítést – több-kevesebb eredménnyel. Az elpusztult, illetve megmaradt vagy újratelepített szőlők közé őszibarackfákat ültettek. Ezzel megkezdődött a község 1900-as évek őszibarack-termesztésének joggal híres időszaka.
Községünkben az első barackost 1898-ban Albitz Ferenc telepítette, aki a Sax-féle barackosban volt kertész. Ez a gyümölcsös a mai Eötvös utca jobb oldalán volt található. A gyümölcsfák a szőlőkben állottak, az őszibarackosok zöme a Téténnyel határos részen és a rádióadótól a falu felé eső területen létesült. Az 1920-as években, illetve a 30-as évek elején községünkben még kevés őszibarackos volt. A gyümölcsöt egyéni értékesítéssel, ún. kosarazással hordták hajnalonként a pesti Duna-partra, hogy ott a vásárcsarnoki viszonteladók, a „kofák” tőlük átvegyék. Ebben az időben még sok volt a nemesítés nélküli barack, a „kevendlich”.
A magyarországi őszibarack-termesztés fejlődése nagymértékben köthető Magyar Gyula (1884–1945) egyetemi tanár, a növénynemesítés kimagasló alakjának munkásságához, aki közel húsz évig Diósdon élt (egykori lakóházát emléktábla jelzi a Kossuth Lajos utcában). Diósdon és környékén ekkoriban majdnem minden kertben lehetett magról kelt termő fácskát találni, mert a lakosság próbaképpen meghagyta, felnevelte. Ha megfelelő volt, megtartotta. Magyar Gyula azonban keresztezéses nemesítést is folytatott. Így alkotta meg a Kései bronzos Elberta és a Magyar arany duráncia őszibarackfajtákat, valamint új nemesítési közt említhető a Diósdi félpapírhéjú mandula is. Magyar Gyula egykori munkahelye, a Kertészeti Tanintézet, ahol előadóként dolgozott és ahol korábban tanulmányait végezte maga is, ma már az ő nevét viseli (Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola).
Milyen volt a diósdi őszibarack?
„1928-at írtak akkor, amikor Albecker Terike, mint kisiskolás, sok más társával együtt bérmálkozott, a szertartást akkor Shavoy Lajos székesfehérvári püspök végezte. Az ünnepség része volt éneklés és szavalat is. Terike csengő hangon, bátran szavalta a rá kiosztott verset, amelyre már nem emlékezik, de a következőre igen: A püspök úr, miután meghallgatta a verset, elismerésképpen »barackot nyomott« a kislány fejére, és megdicsérte: »Te olyan édes vagy, mint a diósdi őszibarack!«
(Elmesélte a hajdani kisdiák: Mrázikné Albecker Teri néni – Görögné Horváth Katica gyűjtése)
Mindemellett Stanzel Viktória (honlapunk címlaprajzának grafikusa) egy dióhéjba álmodta bele kis városunkat, így honlapunkról természetesen nem hiányzik a dió sem.
A diósdi Barackünnepről készült írásunk itt olvasható.
midio.hu
