Diósd Város Önkormányzata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére városi megemlékezést és koszorúzást tart március 14-én 17 órakor Perczel Mór és a diósdi nemzetőrök szobránál. Ünnepi műsort ad a diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4. évfolyama. Az eseményen beszédet mond dr. Aradszki András országgyűlési képviselő.
Az 1848-as forradalom különösen a zsellérközségek lakosaira hatott. Kiváltképp a Buda környéki településeken volt ez érzékelhető – írja Dózsa Lajos történelemtanár a Diósd története című tanulmányában. Olyannyira, hogy Végh Ignác szolgabíró jelentette, hogy a zsellérek „beszélgetni kezdtek a szabadságról, miszerint sem a szolgabíró, sem a helybeli bíró és elöljáróság többé nem parancsol”.
Diósd népében erősen élt a szabadság utáni vágy és az áldozatkészség, 41 fő jelentkezett nemzetőrnek. Ez 1848-ban a 18 éven felüli férfilakosság közel 25%-a volt. A környék falvai közül Tárnokon 35-en, Érden 55-en, Bodmérpusztán 11-en, Sóskúton mindössze 15-en jelentkeztek nemzetőri szolgálatra.
A diósdi nemzetőrök névsora
Benkő Jutka, A forradalom és szabadságharc táborában című írásában (Diósdi séta 6.) felidézi a sváb származású nemzetőrök helytállását: „A sváb községekben toborzott nemzetőrök magyar parancsnokság alatt számos figyelemre méltó sikert értek el. Damjanich János alatt is sok sváb harcolt. Róluk emlékezik meg Kossuth Lajos jóval később, emigrációban írt levelében. Amikor a 3. zászlóalj 6. századának cibakházi szemléjén Damjanich megkérdezte a katonákat, ugye svábok, a következő volt a válasz: Igenis méltóságos tábornok úr, mi svábok vagyunk, de magyar svábok.”
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcról, annak diósdi eseményeiről több cikkben is írtunk itt, a midio.hu-n, például itt, itt, és itt.
midio.hu
Fotó: archív felvételek
